Esztergom Évlapjai 1934

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balogh Albin: Néhány adat Esztergom városnak és vármegyének római korából

A várhegyi kutatások történeti vonatkozásai. 41 ajtó- és ablaknyílások vannak, amelyek szomszédos helyekre, vagy udvarokra engednek következtetni, és továbbá, hogy a sokat magasztalt szibillakápolnát, a királyképes éttermet és márványfolyosót a hajdani királyi várkastélyban kell keresni, s nem a vár északi oldalán, mint Esztergom történetirói eddig tették. A Műemlékek Országos Bizottsága elfogadta jelen sorok írójának véleményét s vállalta a kutató munkát, mely már eddig is bámulatos eredményeket mutat fel, s további meglepetéseket igér. JHébány adat 6s£teügom oátosnaK és oát?s megyének tómaí kot?ábóL Irta : Balogh Albin dr., bencés gimnáziumi igazgató. Az esztergomi régészeti múzeum néhány év munkájával, szerény anyagi viszonyaihoz mérten nem nagy, de talán mégis eléggé érdekes adatokhoz jutott, melyek Esztergom város és vármegye római korának megértéséhez közelebb vittek. Az adatok legnagyobb része ásatások útján került elő és részben a dunai limesre, részben az utakra és a településre vonatkoznak. A dunai limes állomásai közül Crumerum (Nyergesújfalu) és Solva (Salva, Esztergom), már régtől fogva ismeretes, a harmadikat — Castra ad Herculem — Pilismarótnál, Esztergomtól keletre Finály Gábor már kiásatta.

1 Crumerum castelluma még nincs kiásva, az esztergomi castellum helyére vonatkozóan teljesen pontos adatoknak szintén nem vagyunk birtokábanEz utóbbit általában az esztergomi várhegyre szokták tenni és hogy ezen a környéken volt, az újabb leletek csak megerősítették, így a Várhegy északi tövében, a Duna mellett jelentékeny kelta telep állapítható meg, onnan a város felé, a későbbi Vízivároson át már római település volt, melynek emlékei a keskeny Uri-utcában terrasigillata töredékek, a zárda-építkezéseknél pedig római temető és építmények leletei formájában kerültek elő, a várhegytől délkeletre fekvő Szenttamás-hegyen jelentékeny római temető, a tanítóképző építkezésénél pedig a már lehordott Szentgyörgyhegy tövében római oltárkövek és egyéb leletek ismét csak a Várhegy középponti jellegét hangsúlyozzák. Az idén megindult várhegyi ásatások tulajdonképen az Árpádházi királyok palotájának felkutatását tűzték ki célul, de már az eddigi eredmények is arra mutatnak, hogy a római kor szintén a Várhegyet szemelte ki katonai erődítmény céljaira és a katonai szempontból egyébként is kitűnő fekvésű Várhegyen emelte a castellumot, melyben egy lovas cohors táborhelye volt. (A várhegyi ásatások római jellegű leleteiről az ásatások befejezése után nyújtunk tájékoztatást.) 1 Arch. Értesítő 1907. 45-57.