Esztergom Évlapjai 1934

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balogh Albin: Néhány adat Esztergom városnak és vármegyének római korából

42 Balogh Albin dr. A castellum középpontja volt egy őrtorony-hálózatnak, mely a Dunapart mentén Pilismarótig húzódott és a Duna túlsó partján lévő folyók, illetve völgyek záródásánál a rablók és csempészek betörései ellen védelmezték a római területet. Ez őrtornyok a szentgyörgymezői Dunaparton részben még egészen felismerhetően, bár a Duna felé fekvő oldalon erősen megsérülve emelkednek, részben már csak alapjaikben állapíthatók meg. Lupicinus, Terentius, Vincentius és különösen Caris(ius?) tribunusok bélyeges cserepei jelzik az őrtornyok épitőit, illetve helyreállítóit, akik között külön kell megemlíteni SoKanus ?) nevét, akinek bélyeges téglája csak Esztergomban került elő, még pedig egy a basaharci burgusnál, a másik a szenttamáshegyi római temető egyik sírjában, mint oldallap. Érdekes megállapításokra adott alkalmat az az épületcsoport is, mely a Dunaszigeten, a mai Mefter-állomáson felül, a bencés-apácák egykori, még az Árpád-kor első századaiból való kolostorát jelzi. Az építmény alapjában ugyanis római jellegű és igy igazolja azt a feliratot, mely szerint Valentinianus és Valens muros cum turribus horum castrorum a rudimentis fundamentorum consurgere imperarunt,

1 vagyis az egész tábort alapjából építették. Esztergom és Nyergesújfalu, tehát Solva és Crumerum között fele úton van a tokodi vasúti állomás, majdnem a Duna partján. Az állomástól mintegy 1200 méternyire délkeletre lankás lejtővel az ú. n. Várberek emelkedik. E helyen már régi idők óta találtak különféle régiségeket. Récsey Viktor, illetőleg Frőhlich Róbert már 1894-ben észrevette, hogy itt római castrum romjai is vannak, hevenyészett fölmérésük azonban csak megközelítő képet adhatott róla." Sajnos, a kőszénbánya aknái, amikor pedig a kőszénbánya művelése itt megszűnt, a földtulajdonos kisgazdák azóta igen sok rombolást vittek végbe: az épületek kövét, tégláit házépítésre, útjavításra évről-évre számos kocsirakománnyal hordták el. Ez az oka, hogy pontos mérést ma már alig lehet végezni, a megközelítő méreteket az alábbiakban adjuk. Az északkelet-délnyugati irányban épült castellum oldalai 135 m — 410 passus hosszú, 102 m — 310 passus széles derékszögű négyszöget adnak, tehát majdnem pontos egyezést mutatnak a holzhauseni cohors castellum méreteivel. Az alapfalak vastagsága mindössze 1.6 m — mint pl. az alzei-i castellumnál. A négy sarkon egy-egy kerek bástyatorony ugrott ki háromnegyedrészre, szokatlanul nagy: 10 m — 30 lépés átmérővel. Kapu itt csak kettő lehetett: a Solva—Crumerum, illetve a Lacus Felicis—Crumerum útvonal felé az északi, illetőleg a déli oldalon. A déli oldalon még konstatálható volt a kapu mellett egy négyszögletes helyiség, de mind ezt, mind pedig a többi belső épületet a földtulajdonosok elpusztították, úgyhogy csak elvétve lehetett egy-két adatot megállapítani. A falak mellett a táborban 8 m széles kavicsolt út húzódott, ezen belül emelkedtek az épületek. Ezeknek falai a várfalakkal általában párhuzamosan haladtak 1.1 m vastag külső fallal, mely azonban a vízvezetéket is magában foglalta. Á vízvezetéknek 1893-ban 1 C. I. L. III. 10596. a Arch. Ért. 1894. 65-70.