Esztergom Évlapjai 1934

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Lepold Antal: Az esztergomi várhegyen folyó régészeti kutatások történeti vonatkozásai

A várhegyi kutatások történeti vonatkozásai. 39 előszobától nyugatra az első emeleten megtaláltuk a királyi hálószobát, amely pontosan a Szent István-kápolna felett fekszik és ez utóbbival azonos méretű. Négy sarkában oszlopok sérült korintusi oszlopfőkkel, amelyek a keresztboltozatot tartották. Az ágy helye a falba van mélyítve. Fölötte a Duna felé kerek román ablak. Északi irányban renesszánsz-stílben átalakított hatalmas ablaknyílás van. Meglátható még a kandalló helye is. A teremből egy csodás faragású román kapu vezet a dolgozó szobába ; egy kisebb faragott román kapu pedig a falban húzódó boltozatos folyosóba vezet, amely a várfalon kívül függő erkélyre vitt ki. A nagyobbik kapu meglepően hasonlít a III. Béla alatt épült székesegyházi díszkapuhoz, ami amellett bizonyít, hogy III. Béla idejében a Építészeti díszek és falfestések a kápolna belsejében. székesegyház és a királyi palota restaurálását ugyanaz az építész végezte. A hajdani királyi, majd érseki palotát most körülvevő falak jelen alakjukat csak 1730 körül kapták, mikor a Wyller és Mattéi hadimérnökök tervei szerint a török és kuruc harcok alatt megrongált várat helyreállítottákA falak a török támadás előtt alacsonyabbak voltak s csak szegélyezték a palota épületeit. Egyes épületek külső falai pontosan egybeesnek a várfallal. így a kápolnának keletre néző apszisa is. Várday a falakat erősítette, de az épületeket a falakon belül nem érintette. 1543-ban a török ostrom alatt a palota és a kápolna sokat szenvedett. A kápolna boltozata beszakadt. Ungnad Dávid társaságában