Esztergom Évlapjai 1934

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Lepold Antal: Az esztergomi várhegyen folyó régészeti kutatások történeti vonatkozásai

38 Lepold Antal dr. Az esztergomi várban megtalált kápolna kétségtelenül a Bonfini által említett szibillakápolna. Hiszen összesen négy szibillakép az oldalfalakon majdnem ép állapotban ma is meg van. Tizenkét szibillakép lehetett a kápolnában. A concordantia veteris et novi Testamenti törvénye szerint az ótestamentumi témák a templom hajójába valók, de az elrendezés sokszor olyan, hogy az ótestamentumi képek az egész templomban az alsó sorban, az újtestamentumiak pedig a felső sorban láthatók- Valószínűleg a kápolna belső falsíkján, az alsó sorban köröskörül futottak a szibilla- és próféta-képek, tehát tizenkét próféta és tizenkét szibilla képe díszítette a kápolnát. Ezt valószínűsíti az építészeti tagolás és Reinhold von Lubenau német utazó leírása, aki 1587-ben látta a kápolnát. Szerinte „umdie Capelle herum waren die Sibillen gemalet". Vájjon a Bonfini által említett éttermet Vitéz építtette-e? — vagy csak átalakította és díszítette, azt eddig nem tudjuk, mert azt a termet, amelyet a skita fejedelmek és a magyar királyok képei díszítettek, eddig még nem találtuk. Lehet, hogy nem is fogjuk megtalálni, mert a volt királyi, majd érseki palotának a szibilla-kápolnával szomszédos részeiben egyes első, vagy második emeleti helyiségek teljesen hiányoznak már. A megmaradt földszinti helyiségeket régi díszüktől megfosztották, az emeleti helyiségek pedig részben még földdel vannak eltömve. Bonfini, Gerlach, Wratiszlav és Lubenau leírása alapján az étterem emeleti helyiség volt, nagyon tágas (száz asztal is elfért benne) s a kápolnától északi irányban feküdt. Bár ebben az irányban még nem végeztünk kutató ásást, alig lehet reményünk, hogy emeleti helyiséget találhatunk. A gyönyörű tágas étterem tehát a legnagyobb valószínűség szerint 1594-ben elpusztult. Bizonyosan Vitéz építtette az étterem és a kápolna előtt húzódó emeletes folyosót vörösmárványos árkádokkal. Kevés faragott vörösmárvány emléket már találtunk reneszánsz-stílben. A folyosó emeleti padlója is előkerült a reneszánsz-boltozatokon nyugvó lépcsőkkel. Az összes korai renesszánsz részek Vitéznek tulajdoníthatók a várpalota körül. Találtunk szép renesszánsz könyvsarokveretet is egyik misekönyvről. Estei Hyppolit számadáskönyvei az érseki palotát „palacium sibillarum"-nak hívják. Egy folyosón a legfejlettebb renesszánszra valló falfestést találtunk, amely már Bakócz Tamás érsekre vall, aki 1499ben a várnak és az érseki palotának romladozó épületeit kijavíttatta. (Magyar Történelmi Tár. XI. 131.) E folyosó végén a primási dolgozó szobába jutottunk, amelynek egyik falán a Justitia, Fortitudo, Temperantia és Prudentia faliképeit találtuk. 130 cm magas csodás renesszánsz képek. Valószínűen Filippino Lippi alkotásai. Ez a négy kép a theologia szimbóluma, a többi falon remélhetőleg a hét szabad művészet jelképeit találjuk. A beomlott keresztboltozaton a planéták képei közül a rákot, a mérleget és a nyilast már fölfödöztük. A kápolna csodásan szép faragású kapujától nyugat-déli irányban másik faragott román kapu van, amely a királyi palota előszobájába vezet- Timpanonján még a 12. századból való királykép van, amely minden valószínűség szerint III. Bélát ábrázolja. Az előszobában építészeti díszt nem találtunk. Lapos mennyezetű lehetett. Ettől az