Esztergom Évlapjai 1934

ÉRTEKEZÉSEK - Sinka Ferenc Pál: Katona István történetíró esztergomi emlékei

Katona István történetíró esztergomi emlékei. 11 kodtak arról is, hogy azt — egyik ajtón be-, másik ajtón kimenve — mások is megnézhessék.

1 Másnap reggel 7 órakor indultak el Esztergomból a szent koronával. A díszes menetben most is, mint előtte való napon, 300 fehérbe öltözött magyar ruhás leányka haladt, hajukban rózsákkal és kezükben az este égő gyertyákkal, most pedig virágcsokrokkal. És az egész város örömrivalgása és lelkesedése tett újból bizonyságot az isteni kegy emez ajándéka mellett, amelyet a Gondviselés II. Szilveszter pápa útján szent István király kezeihez a magyar nemzetnek adott. „A szentkorona ez ősi tanának keltem én is védelmére magyar és latin nyelven, irja Katona, a tan helytelen értelmezőivel szemben." A szentkorona hazahozatala nyomában kelt országos lelkesedés, ugyanis, több hazai ifónak adott tollat a kezébe, hogy a szentjelvényeket írásban és képben a közönséggel megismertessék. Maga Katona István is külön leirta és kiadta „Descriptio Solemnitatis, qua sacra Regni Corona mense februario 1790 Vindobona per Strigonium Budám delata, excepta fűit" cím alatt a szent korona diadalútját. A megjelent kiadványok között Iegfigyelemreméltóbbak voltak a piarista Horányi Elek és a protestáns Décsi Sámuel röpiratai a szent korona múltjáról és közjogi jelentőségéről. A nemzet élő nagy krónikása a leghivatottabbnak érezte magát e könyvecskék megbírálására. Úgy látszik még Esztergomban írta a „Dissertatio critica ... in Commentarium Alexii Horányi ... de sacra Hungáriáé Corona, simulque de mendis Vesprimiensis et Petzelianis de eadem Corona, Budae, 1790" című röpiratát, melyben az ellenvélemények megcáfolása mellett alapos tudással fejtette ki a nemzetnek a szent koronára vonatkozó tanát. Hasonlókép bírálta meg más iratában Décsi Sámuel díszbe öltöztetett nyomtatásos írásait is. Itt Esztergomban kezdett nagy vitát a már akkor befejeződött és mostanság teljes aktualitással bíró történelmi kérdésről, hogy a honfoglalás előtt melyek voltak Nagy-Moravia határai? E fontos kérdés megvilágításában egyik volt rendtársa, a tót származású Szklenár Györgygyei vette fel a tollharcot. A viaskodás öt éven át tartott.Katona először „Examen vetustissimi M.-Moraviae situs cum vindiciis Anonymi Belae notarii institutum Pestini, Budae et Cassoviae. 1786" című művecskéjében kelt védelmére a magyar állameszmének. És 1 Kovács Ádám volt héregi plébános feljegyzése szerint : Esztergom szab. kir. város esperes-plébánosa, Nedeczky Imre, aznap éjjel 10 órakor Te Deumot tartott. Február 21-én, böjt első vasárnapján, reggel 6 órakor a koronaőrök a szent koronával együtt jelen voltak a kir. városi plébánia-templomban tartott szentmisén. (Esztergom és Vidéke, 1890. évf. 19. sz.)