Esztergom Évlapjai 1934

ÉRTEKEZÉSEK - Sinka Ferenc Pál: Katona István történetíró esztergomi emlékei

12 Sinka Eerenc Pál ezenkívül még két más válasziratában iparkodott megdönteni a hadakozó másik fél ellenérveit. Katona István II. József császár elhalálozásának évében 1790. őszén költözött el Esztergomból, ahol őt a hercegprímástól kezdve mindenki szerette és nagyrabecsülte. Kollonich László gróf, az 1787ben kinevezett kalocsa-bácsi érsek csalogatta őt leveleiben Kalocsára, hogy benne az egyházmegyéje növendékpapjainak egy jó professzort adjon. Tudjuk, hogy Katonának életében a tanítás volt a legnagyobb passziója. Nem is állhatott ellen tehát a többszöri hívásnak, amikor arról volt szó, hogy a kalocsai szemináriumban ő fogja az ifjú levitáknak lelkébe az igehirdetés virágait ültetni, ő lenne ott a szónoklattan tanára és egyben a Patachich Ádám báró és Kollonich László gróf kalocsai érsekek által alapított 33.000 kötetből álló érseki könyvtár őre. Tehát életében még egyszer kathedrára kerülhet, emellett írhat is I Úgy is történt. E kettős hivatásának még húsz évig élt és ahhoz mindvégig kitartó lelkesedése adta meg az éltető erőt. Érseki pártfogója a folytonos munkában szerzett nagy érdemeit akarta elismerni, amikor 1794-ben a kalocsai káptalan egyik megüresedett stallumába emelte őt. Mennyire nem kereste Katona e kitüntetést, az mutatja leginkább, hogy kinevezéséig még mindig esztergomegyházmegyei pap volt, melynek kötelékébe 1773-tól 1794-ig, vagyis huszonegy évig tartozott. Már emiatt is joggal vallhatja őt nemcsak a Jezsuita-rend és Kalocsa, hanem Esztergom is magáénak. Öt évvel később 1799-ben újabb meglepetés érte, amikor érdemeinek jutalmául bodrogmonostori c- apát lett. Katona ezt azzal há" lálta meg, hogy megírta és már 1800-ban kiadta „História Metropolitanae Colocensis Ecclesiae" cím alatt két kötetben a kalocsai egyházmegye történetét. Tevékeny pályáját egyéniségéhez méltó állásban, mint a kalocsai szeminárium rektora fejezte be és 79 éves korában, 1811. év augusztus 29-én halt meg. Tetemei a kalocsai székesegyházban, a Szent Alajos oltár előtt mélyített külön sírboltban nyugosznak. Halála országszerte, sőt külföldön is, különösen a tudósok és nagyszámú tanítványai körében nagy részvétet keltett. Benne mindenki a nagy történettudóst, a kiváló professzort, a hitbuzgó papot, a jó hazafit és aranyszívű emberbarátot sajnálta. Kegyelettel emlékezünk meg mi, esztergomiak is Katona Istvánról. Ifjú korában e városban nyerte el lelkében az élethivatás szikráját, mely később lángragyúlva egy egész nemzet történelmére vetett soha el nem halványuló fényt és világosságot. Amidőn kedves tanyáját, az Alma Matert elhagyni kényszerült, Esztergomban kereste és