Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

90 Sinka Ferenc Pál A háború elé tényleg nagy nehézségek torlódtak. 1683. év elején XI. Ince pápán és a velencei köztársaságon kivül Lipótnak még más szövetségese nem volt. Az európai államok közül Spanyolország és Spanyol-Hollandia (ma Belgium) a francia érdek ellen védekezett; Anglia belviszályokkal küzdött; Svédország és Dánia inkább a fran ciákhoz húzott; a kisebb olasz fejedelemségekre pedig számítani nem lehetett. A pápai diplomácia óriási erőfeszítésébe került a német fejedelemségek megtörése is. Elsőnek Miksa Emánuel bajor választófejedelem lépett be 1683. január 26-án a szövetségbe. Teljes felszereléssel 8000 embert igért. De a többiekkel csak az év közepe táján fejeződtek be a tárgyalások. Szerencse, hogy akkor már a lengyelekkel meg volt kötve a szövetség. Mindazonáltal Lipót császár, Hermán bádeni őrgróf, az udvari tanács elnökének előterjesztésére már 1682. év végén hozzáfogott a hadsereg szervezéséhez, melynek létszámát 80.000 emberben állapították meg. Hozzászámítandók a győri, balatoni (keszthelyi), komáromi, kanizsai, muraközi, bánáti, a bányavárosok és felvidéki kapitányságok határőrségei. Továbbá Esterházy Pál nádor, Batthyányi Ádám, Pálffy János, Zichy Pál, Belréky Pál, Bercsényi Miklós, Koháry Imre, Esterházy Ferenc, Pernessy János, Draskovics János, Erdődy Ferenc és Keglevich Miklós lovas és gyalogos magyar csapatai. Legnagyobb szerencsével a hadvezér megválasztása történt. Lotharingiai Károly herceg személyében a hadsereg élére oly tudományos és gyakorlati felkészültségű katona került, akinek vezetése mellett biztos győzelemre lehetett számítani. Lotharingiai V- Károly herceg 1643. év április 3-án született Bécsben. Atyja, Ferenc, a francia király elől menekült oda, aki jogtalanul Lotharingiára tartott igényt. Károly herceg Bécsben, Brüsselben és Párisban tanult; kedvenc tárgya a történelem volt. Könyvei mellett éjjeleket töltött. 1662-ben került vissza Bécsbe, hol a katonai pályára lépett és csakhamar ezredessé lett. Résztvett a szentgotthárdi ütközetben, Murány ostrománál, majd a francia harctéren küzdött Montecuccoli mellett és elfoglalta Philippsburgot. 1678-ban nőül vette Lipót császár nővérét, Eleonorát és Tirol helytartójává lett. A nymwegeni béke (1679) Lotharingiát, mint jogos örökségét neki biztosította, de francia fennhatóság alatt. így azt nem fogadta el, hanem visszatért Innsbruckba. Amikor a hadseregfőparancsnoki kinevezését kézhez vette, azonnal postakocsira ült és április 3-án már Bécsben volt. Itt közölték vele a haditervezetet, mely szerint Schultz gróf a Vág felsőrészén AlsóAusztriát, Morvaországot és Sziléziát fogja védeni; Esterházy Pál gróf a Vág alsó részén foglal állást; Batthyányi Kristóf gróf a Rába mentét biztosítja Körmendig; egy hadtest a Balaton és Mura közötti részen lesz elhelyezve; a horvátok pedig Varasdtól az Adriáig foglalnak védelmi állást. Az egész hadsereg május l-ig Köpcsénynél összpontosítandó. Közölték vele azt is, hogy a török háromszáz év óta nem jött akkora sereggel, mint most. Lotharingiai Károly herceg április 21-én haditanácsot tartott, melyen Schultz hatáskörét a Vág alsó folyására is kiterjesztette. A had-