Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

80 Sinka Ferenc Pál és az eszéki hidat gyújtotta fel, hogy mire a nagyvezér Konstantinápolyból újabb seregével megérkezik, az átkelése megnehezítve legyen. Visszavonulása közben pedig mindent felégetett a török elől. Azután Kanizsa városát is elfoglalta. Zrínyi Miklós eme sikerei egész Európában nagy lelkesedést keltettek. A keresztény uralkodók üdvözlő levelekkel és egyéb kitüntetésekkel hatmozták el őt. VII. Sándor pápa sajátkezüleg írt üdvözlőlevelében azt mondja róla, hogy „már a neve is a hatalmas ozmánokat rémülettel, a keresztény világot örömmel tölti el." Buzdítja őt, hogy „az örök dicsőséghez vezető úton" haladjon továbbra is. Zrinyi köszönőlevelében azt válaszolta, hogy a jövőben még buzgóbban fog a kereszténységnek szolgálni és utolsó csepp vérét is ontani kész érteAchmed nagyvezér azonban azon volt, hogy az izlám ezen nagy ellenségét ártalmatlanná tegye. Hatalmas seregével egyenesen ZrinyiUjvár elfoglalására és megsemmisítésére indult. Sajnos, hogy eme törekvése a keresztény hadsereg fővezérének, Montecuccolinak is a szándékával találkozott, aki Zrínyiben versenytársat látott s dicsőség dolgában fölébe helyezkedni iparkodott. Erre most a hadszinterületnek Dunántúlra való helyezésével jó alkalom kínálkozott. Az első és második hadcsoport fölötti rendelkezési jogot a maga számára szerezte meg, ő lett mindkettőnek a főparancsnoka. A török erős ostrom alá vette Zrinyi-Újvárat, amelyet a bécsi haditanács megmentendőnek határozott el. iVlontecuccoli, aki akkor a Dráva és Morva összefolyásánál táborozott, mégis tétlenül nézte a bombázását, a várat sorsára hagyta. Erre elég okul szolgált neki az is, hogy a várban egy lőporraktár felrobbant és annak várkapitánya, Horváth András is áldozatul esett. Mikor e fölötti elkeseredésében Zrinyi Bécsbe ment, azalatt Montecuccoli a vár kiürítését rendelte el. A benne lévő 1200 német katona és 40 hajdú onnan kivonulván, Achmed a várat aláaknáztatta és július 7-én a levegőbe röpíttette. Zrinyi Miklós július 12-én érkezett Bécsbe, ahol a nép lelkesülten ünnepelte a hőst. Az udvarnál azonban sérelmeire orvoslást nem talált. Sőt meg is gyanúsították őt. Hiába iparkodott érdekében a pápai nuncius is közbenjárni, aki szeptember 13-árói keltezve ezt írja Rómába : „Híre jár, hogy Zrinyi Miklós gróf a törökkel alkudozik. Utána jártam a dolognak és arról győződtem meg, hogy a hír teljesen alaptalan. Ő felségére és a kereszténység ügyére nem előnyös, hogy tétlenségben hagynak ilyen tekintélyes és kiváló férfiút, aki azután kétségbe esve hátat fordíthat és sok bajt okozhat. Ezért kívánatos, hogy neki valamilyen formában elégtételt nyújtsanak." Achmed azután sorban elfoglalta a somogyi várakat, amit Montecuccoli szintén tétlenül nézett. Erre a nagyvezér azt gondolta, hogy elég erős lesz annak a seregét is tönkretenni és nyílt csatára kényszerítette őt. Szentgotthárdnál augusztus 1-én volt a döntő ütközet, amely a keresztények teljes győzelmével végződött. Montecuccolinak alkalma lett volna most a helyzetet kihasználni és a törököt Magyarországból kiverni. De ez a bécsi udvarnak sem volt szándékában. Renninger császári követ közvetítésével titokban békealkudozások folytak, amik aztán békekötésre is vezettek. A vas-