Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál. 81 vári béke, a tényleges birtoklás alapján, augusztus 10-én köttetett meg. Sokkal derekasabb és lelkiismeretesebb hadvezér volt De Souches tábornok, a dunáninneni csoport parancsnoka, aki egymás után aratta sikereit. Először május 3-án elfoglalja Nyitrát. majd május 16-án megveri a törököt Garam-Szentkeresztnél, mire június 14-én Léva is megadta magát. A győzelmes hadvezér azután, felsőbb parancsra, a Vág vonalára vonult vissza. Esztergomnál azalatt a török nagyobb csapatokat vont össze, mert a vár ostromától tartott. Mikor Ali esztergomi pasa Léva elestéről értesült, 25—30 ezer emberrel azonnal annak visszafoglalására indult. A lévai keresztény várőrség mindaddig vitézül tartotta magát, míg De Suches 12.000-nyi hadával Galgóc felől meg nem érkezett. Ali pasa Szent-Benedeknél július 19-én ütközött meg vele, de vereséget szenvedett. Hatezer török és maga Ali pasa is elesett. A császári seregben sokkal kisebb volt a veszteség. A hősi halottak között volt csábrági gróf Károlyi Pál is. A menekülő törököket és velők volt moldvai oláhokat Balassa Bálint gróf és a vasasnémetek vették üldözőbe, és sokat levágtak közülök. A felmentett Léva várába De Souches julius 30-án vonult be. Seregével pár napig pihenőt tartott, hogy onnan Párkány elfoglalására induljon. Érsekújvár elfoglalása után az Esztergomnál lévő dunahíd jelentősége növekedett, mert azon keresztül történt annak élelmezése, lőszerrel és csapatokkal való ellátása. A hídfő védelmére szolgált a kettős palánkkal ellátott Csekerden, egy-két hajó és több sajka. Hadászati fontossággal birt tehát a váracs elfoglalása és a híd felégetése, mely célból Bécsből gyújtóhajókat és egyéb hadiszereket kértek. Souches Léváról augusztus 1-én érkezett Párkányhoz, ahol jobbról a hídfő előtti dombokat foglalta el, ott azonnal ütegtelepeket készíttetett és azokba négy tábori ágyút és mozsarat helyezett el. Vele volt a holsteini herceg a brandenburgi dragonyosokkal, a montforti herceg a gyalogosokkal és Maxvel ezredes is a csapatával. A támadást, az ágyúk tüzelése alatt, a holsteini herceg kezdte meg. A gyalogság is előre nyomult a pallisadákig és azok kidöntéséhez fogtak. E munkájukban a várból kitört másfélszáznyi janicsár zavarta meg, de ezek visszaverettek. Ostrom alatt Souches folyton lövette a váracsot, hidat, sőt néhány tüzesített golyót az esztergomi várba is röpített, mert onnan a törökök állandóan tüzeltek. Csekerden helyőrsége egyre jobban vesztette a reményét. Este felé nagy zápor keletkezett, ami miatt abbahagyták az ostromot. E szünetet a törökök felhasználva, a palánk egyik oldalát felégették és azon át este 10 órakor hajókon és a hídon át Esztergomba menekültek. Lehettek vagy másfélezren. A dunai hidat a túlsó felén felégették, Souches pedig azt az innenső végén gyújtotta fel; alig maradt belőle 12—14 ép hajó. Aztán felgyújtották Csekerdent is. A Bécsből küldött öt „brigantine" és két gyújtóhajónak már mi dolguk sem akadt. De Souches, tábornok Ebeden egy napi pihenő után tovább vonult seregével Érsekújvár felé. Ezt már Heister vette ostrom alá, akinek a vezérséget ő átadta, mert beteg lett. 10