Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál. 79 fejedelmet hivatta oda, aki Esztergomon keresztül okt. 18-án érkezett meg. Vele kiáltványt intéztetett a magyar néphez, hogy az egész ország hódoljon meg. Ennek azonban semmi eredménye nem volt, dacára a tatárok pusztításainak, akik hetek óta dúlták a nyugati felvidéket. Mindenki Zrinyi Miklóst óhajtotta. Az Komáromnál a Dunán átkelve meg is érkezett, de későn. A török akkor már Nógrád vidékére útban volt. Utolérte azonban a Garamnál a málhás kocsikat kisérő utóvédet, amelyet lekaszabolt, a málhákat pedig elszedte és a foglyokat kiszabadította. A nagyvezér boszúból Zrinyi-Ujvár ellen azonnal sereget küldött, amelyet azonban Zrinyi Miklós, Péter testvérével október 27-én teljesen szétvert. Még előbb október 17-én Károlyvárosnál tette tönkre a boszniai pasa csapatait. A felvidéki várak a hosszú békeidő alatt többnyire megrongálódtak, a védelemre kellőleg felszerelve sem voltak, ez okból egymásután megadták magukat. Nyitra, Galgóc, Léva, utána Nógrád, Drégely, Szécsény, Buják és a többi kisebb erődök mind török kézbe jutottak. Mig az esztergomi törökök a többiekhez csatlakozva Nógrádban jártak, azalatt Komáromból a túlsó félen 500 lovas és 50 gyalogos észrevétlenül Párkányig jöttek le, ott a hídőrséget levágva a két horgonyozó, hajót és a dunahidat felgyújtották. Érsekújvár elveszte és a többi török győzelmek tevékenységre indították a német fejedelmeket, sőt Lipót császár vetélytársát, a francia királyt is. Mindenütt segélyhadak küldését határozták el. A rajnai szövetség által küldött emberek még azévben megérkeztek Stiriába ; fölöttük a parancsnokságot Hohenlohe gróf vette át. Ugyanennyien voltak az olaszok és franciák is. A birodalmi gyűlés 10.000 embert küldött. Az örökös tartományokból Lobkowitz hercegnek sikerült 1664. február végéig 11 gyalog- és 18 lovasezredet, összesen 47 ezer emberrel felállítani. A közös veszedelemmel szemben a magyarság sem maradt tétlen. Egyes főurak tekintélyes számú haddal jöttek. így Nádasdy Ferenc 6000 főből álló 8 lovas- és 2 gyalogezredet állított, Bercsényi Miklós egy lovasezredet hozott, Báthory Zsófia 2000 embert küldött. Dunántúl Zrinyi Miklós és Batthyány Ádám gyűjtöttek hadakat. Legnehezebben ment a nemesi felkelés talpraállítása. Wesselényinek mégis sikerült Szendrőnél egy nagyobb sereget összehozni, A bécsi haditanács határozatából az összes hadak három nagy csoportban operáltak. A dunáninneninek gróf Zrinyi Miklós, a dunainak Montecuccoli és a felvidékinek De Souches lett a vezére. Zrinyi elérte tehát a vágyát és megmutathatta, hogy mire ,képes a vallásos magyar lelkülettől vezetett hősiesség. Batthyányi Ádám, Esterházy Pál, Draskovics János és más főurakkal szövetkezve már 1664. január havában megkezdte hadjáratát. Rendelkezésére állottak a rajnai szövetség által küldött csapatok és császáriakat is kapott, úgy, hogy a hadserege január 21-én 8000 magyar, 5000 horvát, 10.000 német birodalmi és 3000 császári, összesen 26.000 harcosból állott, Tüneményes gyorsasággal foglalta el Berzencét, Babocsát, Barcsot, Turbékot. Azután Pécs városát (a vár nélkül, amelyhez nem voltak ostrom-gépei) kerítette hatalmába. Majd Dárdát vette ostrom alá