Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

78 Sinka Ferenc Pál és hátrább a vasasnémetek. A túlerővel megküzdeni azonban nem tudtak: a nemesi felkelők és hajdúk nagyrésze elesett, másrészét elfogták és leöldösték, csak 242-őt szállítottak el belőlük Budára. A Walther-féle vértesekből, Tauber és Müller kapitányokkal, 90 ember esett el ; a lovasságból 300-an vesztek oda. A gyászos ütközetben elesettek között voltak : Esterházy György esztergomvári prépost, Lippay János, Nagybessenyei, a két Ujfalusi és Szörényi Ferenc, aki Illésházy Miklós életét mentette meg, átadván neki a saját lovát. Illésházy Ferenc is odaveszett. Ellenben Forgách és Pálffy hősies küzdelem után a veszedelemből megmenekültek. A vereségnek a közeli vármegyék lakosságára igen megfélemlítő hatása volt, Szölgyémet kevés ellenállás után maga a parancsnoka, Biber Ferenc égette fel és utána Újvárba ment. Verebély és Komját is a török kezébe került. Érsekújvárban azalatt lázas sietséggel igyekeztek a párkányi veszteséget pótolni. Forgách mindenfelé futárokat küldött szét segélycsapatok küldése végett. Wesselényi nádor a közeli és távolabbi megyék felkelését rendelte el. A megrémült nép azonban nehezen mozdult meg. A nádor, a győri és komáromi kapitányok csak kisebb csapatokat küldhettek. Nagyobb csapatok küldése sem Montecuccoli, sem Souches részéről nem volt remélhető, mert ezeknek feladata Bécs és Morvaország megvédése volt. Mégis sikerült Forgáchnak a védősereget kiegészíteni és a várat hosszabb ostrom esetére is kellő élelemmel ellátni. Achmed nagyvezér augusztus 15-én közeledett Érsekújvárhoz seregével, amelyet Bercsényi Miklós, 3000 muskétás támogatása mellett, ötszáz kemény huszárjával fogadott. Véres harc után a túlerőnek engedni voltak kénytelenek és visszavonultak a várbaA török hidat vert a Nyitrán és három oldalról körülvette a várat, majd augusztus 17-én megkezdte az ostromot. A várban lévők hősiesen védekeztek. Augusztus 21-én a várágyúk hatásos tüze sok törököt elpusztított, mely alkalmat Bercsényi Miklós kihasználva, huszárjaival a sellyei kapun kitört és iszonyatos mészárlást vitt végbe. Aug. 24-én még éjjel is bombáztak; némely nap 340 golyó is esett a várba. A vár körül vívósáncokat emeltek, az árkok vizeit pedig lecsapolták. A várőrség hősiesen tartja magát. Szeptember 19-én a bombázás alatt összedől a Friedrich-bástya, majd a falak is omladozni kezdenek. Forgách gróf még akkor sem engedett volna, ha a várbeli németek fel nem lázadnak és a lőporraktár is fel nem robban. Szept. 24-én kitűzték a fehér zászlót. Achmed a hosszú ostrom alatt megtanulta becsülni a magyar hősiességet. Bercsényi összes békeföltételeit elfogadta. Az összes csapatok teljes felszereléssel, kibontott zászlókkal vonultak ki. A málhákhoz is a török adott kocsikat, melyeket Komáromig elkísértek. Összesen 2422 ember vonult ki a várból; köztük csak 400 magyar, mert a többi mind elesett a párkányi ütközetbenForgách és Pio várkapitányokat Győrött haditörvényszék elé állították. Egy évig folyt ellenük a vizsgálat. Végre is büntetés nélkül bocsájtották el őket. A nagyvezér még hetekig Érsekujvárott maradt, melyet helyreállíttatott és abba őrséget helyezett el. Majd Apaffy Mihály erdélyi