Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

74 Sinka Ferenc Pál és sírniok sem hadnak és aki tartoznék segíteni is, az örül nyavalyáján." Az országot azidöben nemcsak a török veszedelem, hanem katholikus részről az egységes vallásra való törekvés és ennek hátterében a német uralom kiterjesztésének vágya, protestáns részről pedig a vallásszabadság fenntartására irányuló küzdelem is nyugtalanították. Az egész felvidéken a protestantizmus volt elterjedve. Nyugati részén Luther vallása, Kassától Erdélyig a kálvinizmus uralkodott, sőt ez volt többségben a hódolt részeken is, mert a török annak elterjedését nem gátolta. Pázmány Péter hitbuzgó tevékenysége folytán azonban a főurak nagyrésze és velők együtt a falvaik jobbágyai is visszatértek a katolikus vallásra. Nem is Lipót királynak a rendeletei, hanem a külföldön is általában érvényben volt „cujus regio, illius religio" elve volt a térítések rugója. Gróf Nádasdy Ferenc országbíró, aki protestánsnak született és csak 1643-ban tért át a katholikus vallásra, uradalmaiban egymaga 40.000 jobbágy lelket kényszerített az áttérésre. Az egységes vallásra való törekvésből keletkezett vallási viszály két ellenséges táborra osztotta a magyar társadalmát, amit az 1659ben Pozsonyban összehívott országgyűlés határozatai sem voltak képesek megszüntetni. A nagybirtokos földesurak azontúl is jogosítva érezték magukat jobbágyaik áttérítésére. A különálló Erdélyben sem volt másképen. II. Rákóczy György neje, Báthory Zsófia, aki 1661-ben tért vissza a katholikus vallásra, Ferenc fiát is áttérítette és jezsuiták nevelésére adta. Óriási terjedelmű birtokain pedig a jobbágyait még a jogszerű járandóságok megvonása által is kényszerítette az áttérésre. IV. Mohamed török szultán szintén fiatalon került a trónra, helyette nagyvezérei kormányoztak. Midőn 1656-ban a harcias szellemű Köprili Mohamed vette át a nagyvezérséget, vele a török hóc(ítási vágy is uralomra jutott. A vasakaratú Köprili nem tűrte el, hogy II. Rákóczy György önhatalmúlag a lengyel-svéd háborúba keveredett, a Havasalföldet és Moldvát elfoglalta és a lengyel korona elnyerése után is törekedett. Nagyravágyása nemcsak a fejedelemségébe, hanem Erdélynek feldúlásába és a csatolt részeknek és Váradnak török kézre való jutásába került. A török ezen megmozdulása és Várad eleste nem csekély megdöbbenést keltett a keresztény világban. VII. Sándor pápa felhívására a katholikus fejedelmek küldöttei a török ellen létesítendő szövetség ügyében Rómában egész éven át tárgyaltak, de megállapodásra nem jutottak. Itthon az erőszakosságon alapuló vallási mozgalmak nyomában járt az idegen csapatok beözönlése, pusztítása, a hatalom részérőL'az ország önállósága ellen való törekvés is, amint azt a kor legkiválóbb férfiai: Wesselényi Ferenc nádor és Zrinyi Miklós is fájdalommal látták és tapasztalták. Az idegen katonák rablásai ellen hiába fordultak panasszal a királyhoz. Ez Montecuccolinak, a hadak fővezérének adott hitelt, aki 1662. év március 8-án a királyhoz küldött jelentésében azt írta, hogy a magyarok a németet annyira gyűlölik, hogy még