Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál. 75 azokat a magyarokat is megvetik, akik a németekhez hajlanak, a német hadakat pedig egyenesen kipusztítani akarják az országból. A királynak ilyen tanácsadói mellett hiába való volt minden ellentörekvés. Ezen időben jut mindinkább nagyobb szerephez gróf Zrinyi Miklós, a szigetvári hős leszármazottja, az „Adriai tengernek sirenája" vagy máskép Zrinyiász hősköltemény jeles szerzője. Nemzetének e törekvő nagy hőse mélyen fájlalta az ország siralmas sorsát. Eszméivel, kardjával, tollával egyaránt azon volt, hogy nemzetét az öntudat felébresztése és tettekre bátorítása által az önvédelemre képessé tegyeIgazhitű, buzgó katholikus lévén, a mohamedán töröknek kérlelhetetlen ellensége volt és attól hazáját megszabadítani törekedett. A török támadások ellen még 1661. év tavaszán saját költségén egy új erősség, a „Zrinyi-Ujvár" építéséhez fogott, mely hivatva volt nemcsak a Muraközt, hanem messze vidékét is az ellenség portyázó rablásaitól megmenteni. Ezen vár építéséhez a császári udvar alig akarta az utólagos beleegyezését megadni, mert abban a török megsértését látta. Lipót a törökkel mindenáron békét akart kötni, pedig a szultánnál lévő követe, Reninger jelentéseiből eléggé meggyőződhetett, hogy Isztambul távol áll a békétől. Köprili fia, Achmed, az új nagyvezér erősen készül egy újabb háborúra, mert a lázongó pasákat és zsákmányolni vágyó katonaságot csak ily módon képes lecsillapítani. Tényleg, Szulejmán óta nem látott nagy sereggel érkezett Belgrádba. A török sereg állománya 121.000 emberből, 123 tábori és 12 ostromágyúból, 600 tevéből és 10.000 málhás öszvérből állott. Ausztria és Németország megijedtek a fenyegető veszélytől, melynek elhárítására nem voltak felkészülve. Montecuccoli kitűnő hadvezér volt, de megfelelő hadsereg nélkül nagyobb vállalatba nem foghatott, az udvar békepolitikája miatt nem is akart. Zrinyi Miklós a veszélyes helyzetben szolgálatát ajánlotta fel a királynak. Csak 6000 embert kért, hogy támadólag léphessen fel a török ellen ; a többi csapatokat az általános nemzeti felkelésből remélte biztosan megszerezni. Szolgálatát azonban visszautasították, sőt a vára lebontását is kívánták. Erre azonban már önvédelemből is szüksége volt. 1663. augusztus 13-án, ugyanis, valami 7000 emberből álló török sereg ostrom alá vette a várat, melyet Zrinyi hősiesen védett. Másnap meglepetésszerűen kitört az ellenségre, azt alig 600 főnyi veszteséggel cudarul elveri és Kanizsa felé űzi. Ily hősi bátorságú és zseniális hadvezérrel az élén felényi sereggel csodákat lehetett volna művelni. De leginkább Montecuccoli befolyására az udvarnál Zrinyi tehetetlenségre volt kárhoztatva. Sőt azzal is meggyanúsították a hőslelkű hazafit, hogy Bethlen Gábor példájára királlyá akarja magát megválasztatni és eziránt öccse, Péter, már titokban a német fejedelmekkel is összeköttetésbe lépett. Képtelen ráfogás I Mert Zrinyi sem a török, sem a német részéről nem remélhetett ,volna támogatást. Érsekújvár (Neuháusel) az időben, mint említettük, a hadvezetőség által felépített, hat kiszögelő bástyával és erős falakkal bíró korszerű vár volt. Fentartásához még mindig az esztergomi érsek járult.