Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál. 73 Gáborra hatást gyakoroljon. A sereg alig volt több 5000 embernél. „Nagy istenostora rajtunk, kiáltott fel Tassy, hogy amikor oly alkalmatosságunk vagyon is, hogy amit sok esztendeig nagy hatalmas hadakkal tőlünk elvettek, visszavehetnék, utánok járunk mégis; csak e kevés török is nagy darab földünket hirtelenébe semmivé tehetné!" Egykorú beismerése ez, nem mindig a nemzet érdekében folyt belháborúk káros következményeinek. Esterházy Miklós nádor nem ijjedt meg a kardcsörtetéstől. Feleletül nemesi felkelést rendelt el a dunáninneni és dunántúli vármegyékben. Három táborban mintegy 12.000 magyar jött össze. A hatása megvolt. A nagyvezér utasítására a huszonöt évre szóló szőnyi békekötés 1627. év szeptember 13-án mégis létrejött, azt a szultán is jóváhagyta. Sajnos azonban, hogy az időközönkint kötött szerződések dacára is tovább folytak az országban a török portyázások, falvakraütések, rablások és hódoltatások, azoknak az 1642. év március 19-én húsz évre kötött és 1649-ben Konstantinápolyban újból megerősített második szőnyi béke sem volt képes véget vetni. VII. Zrinyi Miklós a hadvezér és költő. — Érsekújvár elvesztése. — A párkányi csaták 1663. aug. 7-én és 1664. aug. 1-én. III. Ferdinánd király az ország rendjeit 1655. év elején Pozsonyba országyűlésre hívta egybe, melynek első gondja a nádorválasztás volt. Esterházy Miklós és Pálffy Pál elhunyta után gróf Wesselényi Ferencet, a murányi regény hősét választották meg nádorrá. A kiváló férfiú megválasztásának mindenki örült. Csak Zrinyi Miklós horvát bán nem, 'mert nagyrahivatottságának érzetében ő szeretett volna hazája érdekében nagy dolgokat végezni, az országot a töröktől megszabadítani. A nagy költő és államférfiú neve akkor már az egész országban ismeretes volt. Ugyanezen országgyűlésen koronázták meg június 27-én Lipót főherceget is magyar királlyá, aki atyja, III. Ferdinándnak 1657. év április 2-án történt halála után az uralkodást is átvette. I. Lipót király alig 17 éves ifjú volt, amikor a trónra jutott. Nevelésénél fogva vallásos és békeszerető, egyházának hű fia volt, amelyet a kereszténységet fenyegető Kelettel szemben megvédelmezni kötelességének ismerte. De a magyarsággal nem rokonszenvező környezetének káros befolyása alatt nem birta magát az ország felszabadítására elhatározni. Elegendőnek tartották csupán Ausztriát megvédelmezni a török hódítása ellen, hazánkat pedig ennek védelméül szolgáló határőrvidéknek vették. Tényleg így is volt az berendezve. Hazánk sorsát érintő eme felfogást nem voltak képesek oly kiváló főurak sem megváltoztatni, mint gróf Wesselényi Ferenc nádor, gróf Nádasdy Ferenc országbíró és gróf Zrinyi Miklós szlavon-horvát bán, aki méltán kesergett így nemzete sorsán : „A magyarok lankadtan, betegen vannak, török rabolja egyfelől, másfelől megveti minden