Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál. 71 eljárás alatt álló földekről és ragaszkodott a szerződés eredeti szöve­géhez, mely egyszerűen behódolt falvakról szól. Ezen felfogáson a javított szöveg sem változtatott, amelyet 1610. év június havában rati­fikáltak. Amikor azt Negroni András követ a következő évben Hasz­szán pasa, budai tímár-defterdár (birtoknyilvántartó) előtt felmutatta, az a tényleges birtoklásra hivatkozott. „Mert ha ez a második szerző­dés állana, ötszáznál több faluból talán negyven sem maradna nálunk s így a spáhik timár nélkül maradnának." „Menjenek hát Ázsiába, ha szűk nekik Európa 1" — válaszolt neki Negroni. Amin a pasa jót nevetett. A zsitvatoroki béke végleges rendezést, a követeknek Bécsben 1615. év közepén tartott közös tanácskozásán, oly módon nyert, hogy a király a kérdést rendeleti úton fogja szabályozni. A békét 1615. év július havában 20 évre újból megkötötték ; a II. Mátyás király által azév december havában kiadott rendelet pedig következőkép szól: „Ami pedig a behódolt falvakat illeti, azokat mindkét részről kirendelt biztosok fogják behatóan megvizsgálni, összeírni és megál­lapítani, olykép, hogy attól kezdve a határos törökök azokban semmi" féle kárt, igazságtalanságot, vagy birtokháborítást nem tehetnek. E biztosok meg fogják állapítani, hogy mely falvak hódolnak be mind­két félnek, melyek ő császári felségének vagy Esztergomnak, illető­leg más váraknak. Ezeket mind összeírják és nyilvántartják, hogy azontúl hovatartozásukra nézve kétség ne legyen. Ami a vita alatt lévő 158 esztergomi falut illeti, mindkét részről méltányos, hogy az a falu, mely Esztergomhoz közelebb fekszik, oda adózzék. A többire nézve pedig nyugodjanak meg a biztosok határozataiban. Ezen esz­tergomi falvak, valamint a többiek is, bárhol legyenek Magyarorszá­gon, egyik részről se adóztassanak meg jobban a szokásosnál, hanem csak annyit fizessenek, mint régente szoktak." II. Mátyás király 1619. március 20-án halt meg. Utóda, II. Ferdi­nánd alatt a Bethlen Gábor által támasztott nemzeti mozgalom tető­fokára hágott. A török protektorátusa alatt álló erdélyi fejedelemet a besztercebányai országgyűlésen Magyarország fejedelmévé is megvá­lasztották, ami belháborúra vezetett. E háborús mozgalmakban termé­szetesen a török is résztvett és több horvátországi kisebb városon kívül Vác is birtokába került. Ez okból a megbontott békeszerződés megújításának szükségessége már 1623-ban felmerült. Attól maga a török sem idegenkedett, mert erőinek egyrésze Perzsiában állandóan le volt kötve és a hatalma sem állott már a régi magaslaton. Az új békekötés alapjául a zsitvatoroki békeszerződés szolgált, amelynek legvitásabb pontja az esztergomi szandzsákhoz tartozó be­hódolt falvak kérdése volt. Bizonyára erre voltak figyelemmel, ami­kor az új béketárgyalás helyéül az Esztergomhoz közel eső, Szölgyén és Párkány között lévő Kőhidgyarmat határában állapodtak meg. A tárgyaló felek itt ütötték fel a sátrukat. II. Ferdinánd király részéről megjelentek: Althan Adolf Mihály gróf, galánthai Esterházy Miklós gróf, Gayler Zsigmond báró, Kwich János Jakab báró, tersachi Frangepán Miklós és Cziráky Mózes, akik Szölgyében laktak. IV. Murád szultán részéről pedig: Mehemet vezér és szerdár budai pasa, Isa effendi budai mufti, Musztafa effendi budai

Next

/
Thumbnails
Contents