Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál. 69 Bocskayval kötött szövetség értelmében a töröknek nem lett volna szabad az ő beleegyezése nélkül háborút viselni. Esztergom eleste úgy őt, mint Rudolf királyt óvatosságra intette a jövőben a kereszténység közös ellenségével szemben. Ez történt Érsekújvár ostrománál is. Érsekújvár ezidőben már nem volt az a palánk, amelyet Várday Pál esztergomi érsek 1545-ben a saját birtokai és a vidék védelmére készíttetett. Ezen erősség jelentősége egyre emelkedett, Oláh Miklós érsek is sok pénzt fordított rá, azért nevezték azt Oláh-várnak vagy Oláh-Ujvárnak is. Verancsics Antal érseki kineveztetésekor kötelezettséget vállalt a palánk korszerű átépítésére. A várat erős falakkal, három bástyával, sáncokkal és mélyebb árkokkal látták el, melybe a Nyitra vizét is bevezették. Az 1671—72. években történt erődítési munkálatoknál maga az érsek is egy hónapnál tovább ott időzött. Bár a nagy költséggel átépített vár a védelem céljára jobban megfelelt, a császári hadvezetőség mégsem találta azt a Nyugat megvédésére elég erősnek. Salm Miklós gróf vezetése alatt egy katonai bizottság megfelelőbb helyet egy újabb vár építésére a régi vár mögött lévő Görög nevű helység határában talált. A csillagalakban tervezett, hat erős bástyával, két oldalt erős kapuval, hatalmas falakkal, mély vizű széles árkokkal és ezeken keresztül két híddal ellátott korszerű Újvár (Neuháusel) építése éveken át tartott, az egy emlékérem évszáma szerint 1581-ben nyert befejezést. Az építés Miksa és Rudolf császárok alatt az államkincstár terhére történt, de arra a német fejedelmek és morva rendek is segélyt szavaztak meg. Voltaképen azonban az mégiscsak az 1573 óta üresedésben volt esztergomi érsekség jövedelméből épült. A régi várba őrséget az esztergomi érsek adott, ő nevezett ki oda kapitányt is. Az őrség száma 550 lovas és 200 gyalogos volt, mely veszély esetén a prediális nemesekkel és egyéb harcosokkal 600-ra is felszaporodott. A császárinak mondható Újvár őrsége nagyobbrészt idegen zsoldosokból állt, hol idegen, hol királyhű magyar kapitányokkal. Amidőn Bocskay István vitéz hajdúkapitánya, Rhédey Ferenc, 1605. október havában Újvárat ostrom alá vette, Mátyás főherceg kész volt azt inkább a magyaroknak átengedni, semhogy a török birtokába jusson. A bécsi béke értelmében azonban az továbbra is királyi vár maradt. A keleten elfoglalt törökkel kötött bécsi békét csakhamar az 1606. év november 11-én kötött zsitvatoroki béke követte. Ez volt az első eset, amikor a magyar király és török szultán mint egyenrangú felek tárgyaltak. A húsz évre kötött és szerencsésnek mondható béke létrehozása főkép a diplomáciában jártas Illésházynak köszönhető. Annak értelmében a magyar király megszűnik a török adófizetője lenni, csak egyszer s mindenkorra ad 200.000 frt értékű ajándékot a szultánnak. A ténylegesen birt országrészek mindkét fél birtokában maradnak. Vác, Nógrád, Drégelypalánk, Gyarmat, Szécsény, Dévény, Ajnácskő, Hollókő, Kékkő, Somoskő és Fülek a király kezén maradnak és e várak tartozékai is felszabadulnak a török hódoltság alól. Esztergom