Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

68 Sinka Ferenc Pál hoz fogtak volna, a vezér Pecsivit küldötte el a janicsár-aga öccséhez, hogy az bíztassa a harcosokat, Ígérjen nekik mindent, meri ha most is elcsüggednek, alig lehet majd őket újabb harcra birni. Husszein aga kezdte meg a rohamot. A város és külső vár csakhamar török kézre került. Utána a belső várat még tiz napon át lőtték. A tizenegyedik napon, amikor az esztergomiak észrevették, hogy a török a belső vár ellen akar rohamot intézni, hajlandókká lettek a vár átadására. Embereket kértek tehát a feltételek megbeszélésére. Miután kezeseket küldtek le Lala Mohamedhez, ez Pecsivit bízta meg a feltételek megbeszélésével, aki ötödmagával egy lebocsájtott kötélhágcsón ment fel a várba. Ekkor 48 török foglyot is szabadított ki a börtönből és lepecsételte a lőportárat és fegyvertárt. A török kincstár számára lefoglalt tárgyak őrizetét négy főtiszt vette át. Esztergom törökkézre jutásának örömhírét Chisr aga kamarással és Kara Hasszán csausszal Pecsivi vilte Konstantinápolyba. Ekkor ő gyalogsági és lovassági mukabeledzsivé (hadbiztos) lépett elő.

1 Magyar részről Istvánffy Miklós egykorú történetíró, a vár átadásáról ezeket írja: „Nem bizonyos, hogy a germán katonák hanyagságából-e inkább, mint hűtlenségéből kapta-e meg az ellenség Esztergomot, miután azt a császáriak egy évtizeden át birták volt. Mehemet vezérnek nagy hadi dicsőségére szolgál, hogy ő eme várost, melybe tiz év előtt azon alkalommal, midőn Mannsfeld a török sereget olpusztította, bejutott, amelyet a mieinktől kényszerítve átadott, és annyi idő letelte után neki sikerült megint egyezkedéssel a magukat megadó németektől visszaszerezni Midőn a németek Komáromba érkeztek, őket lefegyverezték, békókba és tömlöcbe vetették, aztán pedig Dampierrel együtt Pozsonyba szállították, ahol rajtok különböző ítéleteket hajtottak végre. Dampierre pedig, mivel zsold nélkül szolgált és az átadást is mindig ellenezte, katonai ítélet alá nem került." Bármennyire is elítélendő a német katonaság eljárása Esztergom feladásánál, az is bizonyos, hogy Mátyás főhercegnek módjában lett volna a szorongatott vár felmentésére hadsereget küldeni. V. Pál pápa nemcsak százezer forint segélyt küldött zsoldosok fogadására, hanem saját költségén egy pápai ezred felállítását is vállalta. E célból Serra Jakab protonotárius, vezérfőhadbiztos már 1605. év június havában Bécsbe érkezett. A pápai ezred 3000, többnyire vallonokból álló gyalogságból állott Kollonich Ferdinánd parancsnoksága alatt. Az ezred több más csapattal a magyarországi harctérre küldetett. De tétlenségre volt kárhoztatva, mert a fővezér azt, Serra sürgetése dacára, nem vonultatta Lala Mohamed ellen. A főhadbiztos a pápához küldött jelentésében sötét képeket festett a császári táborban uralkodó viszonyokról. Éppen azért a pápa, amikor Esztergom elestének híre Rómába érkezett, Rudolf királyhoz intézett levelében nemcsak fájdalmát fejezte ki a kereszténységet ért csapás fölött, amelyet „Isten ostorának" tulajdonított, hanem egyúttal azon okok fölött is, amelyek azt maguk után vonták. A pápai ezred még azévben feloszlott, anélkül, hogy annak hasznát lehetett volna venni. 1 Thury József: Pecsivi viszonya a magyar történetíráshoz. Századok. 1892. 395-396. 1.