Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál. ]]5 ben Mátyás főherceggel 1606. év június 23-án csakugyan létrejött a bécsi béke, melynek főpontjai a vallás szabad gyakorlása, a nádori méltóság betöltése, a magyar koronának Pozsonyban őrzése és a végvárak kapitányainak kicserélése volt. Bocskay Erdély fejedelméül ismertetett el. E békeszerződéshez a török is hozzájárult. Amíg azonban a magyarság a nemzet jogaiért küzdött, a török is kedvet kapott a hódításra. így történt Visegrád elfoglalása és Esztergom ostroma is. Esztergom várának 1604. évi ostromát és 1605-ben másodszor is árulás útján történt török kézre juttatását Soós Elemér ezredes folyóiratunk jelen számában elég bőven leírta.

1 Megtudjuk abból, hogy a német katonák hűségi esküjöket megszegve a Habsburgok e végvárát gyáva módon adták át a töröknek. A leirás az eseményeket keresztény szempontból tárgyalja. Érdekesnek tartjuk azokat török megvilágításban is bemutatni. A bécsi udvari könyvtárban van egy 1605-ből származó török kézirat, amely Ruméliáróí szól ugyan, de kevés szóval a hozzája tartozónak vélt magyarországi részekről is megemlékezik. „1604-ben — úgymond a kézirat — az akkori nagyvezér Tavil Mehmed pasa ostromolni kezdte Esztergomot, de elmulasztván a jó alkalmat, akkor sikert nem ért el. A török számítás szerint rebi-ül-akhir havában (1605. aug.) az említett pasa újból ezen vár ellen fordult, Párkány határára őrsereget vont össze, ugyanakkor a Tamáshegyi fellegvárat is ostrom alá vette. Visegrád bevétele után a keresztényeket rettegés és félelem töltötte el. Dzsemozi-ül-evvel hó 6-án (szept. 20.) Tamáshegy külvárosát, azután a várat foglalták el. Erre a keresztények általános mészárlása következett. Tiz nap múlva az egész Esztergom a hivők kezébe került. A várból 5000 keresztény vonult ki és útjokat Bécs felé vették." 2 Látjuk e sorokból, hogy az esztergomi várban az átadás alkalmával jelentékeny számú katonaság volt. Tényleg ott több német ezredből összetevődött 26 század katona volt elhelyezve, akikkel a várparancsnok Dampierre Henrik gróf képes lett volna a várat megtartani, ha annak védelmében mindvégig kitart. Közelebbi adatokat találunk Pecsivi török történetírónál, aki azonos a pécsi Ibrahimmal és ő maga is résztvett Esztergom ostromában. Pecsivi a nevét Pécs városától kapta, ahol atyja 1543-ban telepedett le és ő is ott született 1574-ben, magyarul is jól tudott. Katonai pályáját 1593-ban kezdte, amikor Szinán pasa nagyvezér másfélezer emberrel jött Magvarországba. Lala Mohamed seregében (aki rokona is volt) 15 évet szolgált és részvett Esztergom 1595. évi ostrománál, amikor annak sikerült 500 emberrel a várba jutnia. A vár akkor a keresztények kezébe került vissza és Pecsivi beszélte meg harmadmagával a vár átadásának feltételeit Pálffy Miklóssal. Lala Mohamed pasa, nagyvezér — írja a török történetíró — eleinte sikertelenül ostromolta Esztergomot. Mielőtt a harmadik ostrom' Lásd: Esztergom Évlapjai, VI. évf. 15—28. lap. 2 Bálint Gábor: A magyarországi török hódoltságról a XVI. századi török forrás szerint. Századok, 1870. 297. I 10*