Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

66 Sinka Ferenc Pál ál a magyarok a várba lódultak. Kétségbeesett hadakozás után, melyben Ali pasa is elesett, reggelre Győr a keresztények birtokában volt. Rudolf király Schwarzenberget jutalmul Győr főkapitányává nevezte ki, Pálffynak pedig Pozsony vármegye örökös főispánságát adományozta. Győr visszavételének híre a külföldön is mindenfelé nagy hatást keltett. Alsó-Ausztria rendei a hős magyar vezérnek remek arany serleget küldöttek jutalmul. Pálffy és Schwarzenberg hasonló bátorsággal foglalták vissza Tatát, Veszprémet és számos más erődöt is. Esztergom világhíressé vált várkapitánya öt esztendeig volt itt. Örökös hadakozásai az ő erejét is felőrölték, Vöröskő várában halt meg 1600. év március 23-án. Benrie a magyar nemzet egyik legnagyobb fiát veszítette. Vitézségéért még az ellenség is tiszteletben tartotta. „Itt Törökországban Nagyságodnak nagyon jó hírneve vagyon a vitézek között, írja neki levelében Murát pasa, mind tisztességgel, vitézséggel és jámborsággal vagyon dicséreti Nagyságodnak". A kiváló hős emlékére az utókor szobrot állíthatna. VI. Esztergom újból a töröké lesz. — Érsekújvár újjáépítése. — A zsitvatoroki, kőhídgyarmati és ószőnyi békék. Rudolf király utolsó évei a magyar történelem gyászlapjaira vannak feljegyezve. Pálffy, Nádasdy és a többi jeles magyarok, akik a király bizalmát birták, elhaltak. Helyükbe oly elemek férkőztek a Prágában bezárkózott uralkodó környezetébe, akik a magyarok irányában ellenszenv szításával valóságos rémuralmat idéztek elő az országban. A sokszor puszta gyanú alapján a nagyvagyonú főuraknak, kiváltképpen a Homonnayak és Illésházyak jószágainak elkobzása, Belgioso, Basta és a végvárakban lévő többi idegenek viselt dolgai, az ország népének szenvedései és vallási sérelmek utóbb is a Bocskay István-féle felkelésre vezettek, aki pedig protestáns ember létére azelőtt mindig a Habsburgoknak a híve volt. Akibontott zászló alá a sanyargatott nemzet, főkép a kalandvágyó hajdúk seregesen tódultak. Bocskay István a nemzetet ért sérelmekkel szemben a török oltalmát kérte. A kiskorú Achmed szultán helyett kormányzó Lala Mohamed nagyvezér örömmel kötött szövetséget vele. Bocskayt nemcsak Magyarország és Erdély fejedelméül ismerte el, hanem királyi koronát küldött neki, amit azonban csak puszta ajándékkép fogadott el. Bocskay azt mondotta, bogy Magyarországon addig más nem viselhet koronát, míg a koronás király él. Ezzel a Habsburg-ház tényleges királyi uralmát ismerte el és a békére való hajlamának is kifejezést adott, ha a nemzeti sérelmek orvosoltatnak. A becsületes gondolkozású Illésházy István közvetítésével (akinek az uralomra jutott Bocskay a jószágait visszaadta) a király nevé-