Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál. 65 Még komáromi várparancsnok idejében, kalandosan hősi számba megy a reábízott vár védelme 1594. oklóber elején, amikor Szinán pasa Győr elnyerése után nagy seregével Komárom ostromára jött. A várban már nem volt eleség, Pálffy pedig még a harci sebeiből sem épült fel. Mégis neki bátorított embereivel a Vág-kapun kimegy a várból és oda három nap múlva Guta vidékéről élelemmel megrakott szekerekkel tér vissza. Az elszántan védett vár alól Szinán pasa elvonult, mert értesült a császári és pápai had közeledéséről. „Komárom fölszabadítása, írja Doria pápai nuncius a pápának, valóban nagy esemény. Mi, akik tanúi vagyunk, alig tudjuk elhinni, hogy valóban megtörtént. Isten műve az; mert ő az ellenségnek elvette az eszét." Szinán pasa hadvezéri dicsősége nem sokáig tartott. Báthory Zsigmond, Erdély katolikus fejedelme a seregét 1595. év október 18-án Moldvában teljesen tönkre verte, mire ő Konstantinápolyba ment, hol a következő évben meghalt. Pálffy Miklós azután Schwarzenberg Adolffal szövetkezett. Együttesen vették vissza Vácot, és Hatvan is csakhamar a királyiak kezébe került. Eger vára azonban 1595. év őszén újból török kézbe került, III. Mohamed szultán személyesen vette azt ostrom alá. A várkapitány akkor Nyáry Pál volt. Nem rajta, hanem többnyire vallon, német, cseh és olasz emberekből álló császári őrségen múlott a vár veszte. A szultán felhívására készen voltak a vár feladására. Amikor Nyáry Pál és a jobb érzésű tisztek ez ellen tittakoztak, az idegen katonák Őket megkötözve börtönbe vetették és a törökökkel alkudozni kezdtek. De az kifogott rajtuk. Alkudozás ürügye alatt kisebb csoportok mentek fel a várba és azok az őrséget lefegyverezték. A törökök okt. 13-án a várat rövidesen elfoglalták, az elvonuló katonákat pedig levágták vagy fogságba hurcolták. Miksa főherceg felmentő serege akkor már útban volt, de későn érkezett. Báthory Zsigmond csapataival is csak október 18-án egyesült. Huszárjaival Pálffy is a seregnél volt. Amidőn a szultán a császári sereg közeledéséről értesült, Eger alól elébe ment. Elővédét a huszárság Mezőkeresztesnél megtámadta és tönkre verte. Azalatt megérkezett a török derékhad is, mely elől Miksa főherceg meghátrálni akart. Pálffy és mások azonban támadásra ösztönözték őt, mert „a diadal biztos, és ők másnap a szultán sátorában akarnak vacsorálni." Pálffy az ütközetben huszárjaival el is érte a szultán sátorát, de az eleinte megrettent ellenség csakhamar összeszedte magát és győztesen maradt a csatatéren. Eger vára is az övé lett. Valóságos bravúrral vette vissza Pálffy a töröktől Győr várát 1598. év tavaszán. Esztergomban eszelték ki a tervet Schwarzenberggel, aki nyolc zászlóaljjal és négyszáz lovassal, Pálffy pedig négy zászlóaljjal és a huszárjaival ment az ostromra. Március 28—29. közti éjjel egész csendben érkeztek Győr alá. A várőrség egy része a közeli falvakban családjaiknál éjjelezett. Pálffy öt bátor huszárt küldött a kapuőrséghez azzal a mesével, hogy ők a budai török szállásmester megbízottjai, akinek a fia innen, Győrből nősül és őket küldötte az arájáért. Míg a huszárok a törököket szóval tartották, azalatt a Fehérvári-kapunál petárdát helyeztek el és felrobbantották, a tátongó ürön 10