Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál. 61 A várárkok már annyira megteltek hullákkal, hogy azok eltakarítása végett a török abbahagyta az ostromot- Ezalatt aláaknázták a várat és azt szeptember 4-én felrobbantották, egyidejűleg az ostromot is a legnagyobb hévvel folytatták. A várban tűz keletkezett, melytől a puskapor-raktár is felrobbant. Ez nagy pusztítást csinált és zavart idézett elő. A heves ostromnak a külsővár sem birt ellenállni, az ellenség hatalmába került, a benne lévő nőkkel és gyermekekkel együtt. Zrinyi Miklós az őrség egyrészével idejében a belső várba húzódott. Lehettek vagy háromszázan és mindnyájan készen a végső küzdelemre. Fogytán volt már a puskaporuk és élelmük is. A török gyúlékony faanyaggal megtöltötte a várárkokat és azt felgyújtotta, amitől a belső vár is lángbaborult. Ütött a leszámolás és megváltás órája. Kisasszony ünnepe volt. Zrinyi magára öltötte legszebb ruháját, zsebébe egy selyemzacskóban száz aranyat tett, a többit szétosztotta emberei között. Hozzájuk lelkesítő beszédet intézett, majd a zászlót Juranics Miklós kezébe adta. Aztán a vasdarabokkal töltött ágyút a kijárat elé húzatta és azt a kinyitott kapun keresztül az ellenségre süttette . . . Ebben a pillanatban Zrinyi a várőrséggel a törökre rohant és mindnyájan hősiesen küzdve mentek a halálba, alig maradt meg életben belőlük egy-kettő. Kecskés György és Nóvák János a gömbölyű toronyba menekültek, de ők is elestek. Zrinyi Miklós utolsó perceit egy életben maradt katonája a következőkép beszélte el: „Mikor a tűz a belsővárban az ottmaradást lehetetlenné tette, Zrinyi kinyittatta a kaput s páncélingben, fején magyar sisakkal, kezében pisztollyal, oldalán pallossal a hídra lépett. Pisztolyát elsütötte és egy főtörököt lelőtt. Azután a pisztolyt eldobván, kirántotta kardját és vitézül „vagdalódzott. A törökök a szultán nevében kegyelmet ígértek neki. Ő azonban folyton vagdalódzva azt kiáltotta, hogy nem adja meg magát, hanem meghal a hitéért és királyáért. Eközben egy golyó halálosan megsebesítette. A törökök rávetették magukat az összeroskadó hősre és elcipelték. Egyik főtiszt egy nagy ágyúra fektette, s hogy haláltusáját megkönnyítse, fejét vétette." A hősi önfeláldozásnak ily nagyszerű példáit csak a magyar történelem tud felmutatni! Szigetvár ostroma mintegy 26.000 török életébe került. Utána Szokoli Mehemed nagyvezér adta ki a további parancsokat Babocsa és a többi dunántúli várak elfoglalására. Táborozásuk helyén pedig egy díszes török türbét (imaház) emeltetett a minden idők legnagyobb szultánja — Szulejmán emlékére, aki még az ostrom befejezése előtt szeptember 6-án meghalt, amit azonban titokban tartottak. Katonái csak a visszavonuláskor Belgrádban tudták meg legfőbb uruk halálát. A török mecsetet a keresztények 1594-ben lerombolták. A török újból felépítette azt, de később ez a második mecset is elpusztult. A nagyvezér október 21-én hagyta el Szigetvárt és hadát visszavezette Konstantinápolyba. Zrinyi holt tetemét pedig Budára küldte el Musztafa pasának, aki azt hősöket megillető tisztelettel fogadta. A