Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

60 Sinka Ferenc Pál Szigetvár Zrínyi Miklósnak saját tulajdona volt. Az ő pénzén és elgondolása szerint építette azt fel egy mocsaras helyen. Az erősség három részből állott: a tulajdonképeni belső és külső várból, az 0- és Újvárosból, melyeket egymástól is az Almás folyó vizéből táplált várárkok választották el. A külsővárból a várkapitány háza, a belsőből a gömbölyű lőportorony emelkedtek ki. Elrendezés és külső tekintetében Szigetvár jó benyomást keltett, a várfalak azonban túlerősek nem voltak. Az Újváros is csak az utóbbi tíz év alatt épültZrinyí Miklós a vár ostroma idejében 58 éves, erőteljes ember volt. A vár sorsát előre tudva, mindent megtett védelmére A védműveket kijavíttatta, elegendő lőszert és élelmet szerzett be és többfelé leveleket menesztett segédcsapatok küldése végett. Károly főherceg a Muraközből ágyúkat küldött, amelyekkel együtt a várban 54 ágyú volt. Miksa király is küldött 800 embert, de ezek már későn érkeztek. A várőrség 2500 válogatott magyar harcosból állott, akiket Zrínyi a végsőig való hadakozásra esketett fel. Maga is megesküdött, hogy mindhalálig harcolni fog ; ha elesik, Alapi Gáspár lesz az utóda. Szulejmán a seregét Mohács alatt osztotta el. A zömét, 300 ágyúval, Szigetvár alá maga vezette. Vele voltak Ferhát pasa, a spáhik főparancsnoka, Mohamed anatóliai és Achmed ruméliai beglerbégek, Ali, Seifeddin és más pasák. Zrinyi már megérkezésükkor ágyútüzet bocsájtott a letáborozó törökökre, akik e fogadtatást azzal viszonozták, hogy Ali pasa meglepetésszerűen még aznap ostrom alá vette a várat; de visszaveretett. A rendszeres támadás Újváros ostromával augusztus 7-én kezdődött. Az őrség három napon át kitartással védte a várost. Midőn azt már tovább nem tarthatták, Zrinyi leronttatta a bástyákat, a házakat pedig felgyújttatta. Majd halálmegvetéssel rontottak ki az ellenségre, amelyben iszonyatos vérengzést vittek végbe. Rengeteg török hullott el, de a magyarokból is felénél többen elestek. Tovább folyt a küzdelem. Az ostrom tizenhetedik napján a magyarok már az Óvárat sem tarthatták. Ezt is nagy áron ^engedték át az ellenségnek. Szekcsöy Máté bátor csapatával betört az Újvárosba és ott nagy kaszabolást vittek végbe; az ágyúkat is beszegezték. Háromezernél több török harcos maradt a viaskodás terén. Sok vitéz magyar is elesett. Báthy Péter. Deák Balázs, Győry Mihály hadnagy a gyalogságból, Bosnyák Máté és Gerdey János pedig a lovasságból. Szekcsöy a harc végén a visszavonulást fedezte. Súlyosan megsebesült ő is. A török annyira megharagudott rá, hogy a vár bevétele után fejét vették. Szulejmán látván, hogy igy semmire sem megy, az ostrom új módját eszelte ki. Hozzáfogott nagy erővel a töltéses út átvágásához és a mocsarak lecsapolásához, amit a várőrség gyakori kirohanásaival sem volt képes megakadályozni. Azután kocsikból összerótt fahidakat tolatott a vár faláig és azokról folytatták az ostromot. Ali pasát golyó érte. Utána Seif Eddin vette át az ostrom vezetését és Zrinyit Ígéretekkel akarta rábírni a vár átadására. Szulejmán pedig augusztus 29-én maga is lóhátról bíztatta az övéit a kitartásra. Mindez semmit sem használt.