Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál. 33 közelében, a Kossovopoljén (Kenyérmező) volt a döntő ütközet, melyben a magyarok vereséget szenvedtek. A szultán elesett, de Hunyady is nehezen tudott megmenekülni a veszedelemből. Azon a helyen, ahol Murád szultán meghalt, ma egy török türbé áll. V. Miklós pápa mindenfélekép azon volt, hogy a törökök ellen újabb háborúra birja Hunyadyt. Egy jeles embert, Carjaval János bibornokot adta mellé pápai követül. Hogy pénz is legyen, jubileumi búcsút engedélyezett mindazoknak, akik Székesfehérvárra, vagy Nagyváradra a szent királyok sírjához zarándokolnak és „az eretnekek és hitetlenek ellen indítandó hadjárat" céljára adakoznak. Hunyady Jánost hercegi rangra emelte, amely címmel azonban ő sohasem élt. Kevéssel utóbb az aranyrózsával is kitüntette. Konstantinápolynak 1453. május 29-én történt elfoglalása az egész keresztény világot megdöbbentette. A pápa azonnal figyelmeztette V. László királyt a veszedelem nagyságára, amely Magyarországot fenyegeti. II. Mohamed (Murád fia) 1454-ben csakugyan Szendrő várát kezdte ostromolni, de Hunyady csakhamar Szerbiában terem és a törököt Krusevác mellett megveri. A pápa ösztönzésére az ifjú magyar király gyámja, III. Frigyes német császár az európai fejedelmeket Bécsújhelyre hívta össze a szent háború megbeszélése végett. Többen csak követeiket küldötték el. A gyűlés lelkes szónoka Vitéz János váradi püspök volt, de hatásosan szólaltak fel Enea Silvio, Németország és Magyarország pápai követei és Castiglione rendkívüli követ is. Ott volt még Capistrano János is, az olasz származású barát, aki akkor már bejárta egész Németországot, Morvaországot, mindenütt lelkesítvén a szent háborúra. Résztvett 1454-ben a Frankfurtban tartott gyűlésen is, amelyen a német fejedelmek nagy hadsereg küldését határozták el. Itt vette Széchy Dénes esztergomi érsek meghívó levelét, hogy jöjjön Magyarországra, ahol a főpapok és főurak mind szívesen várják. Eljövetelét azonban legjobban óhajtotta Hunyady: „Atyaságodat — így ír neki — egész családommal együtt a legbuzgóbban és lángoló sóvárgással várom." V. Miklós halála után utóda. III. Callixtus pápa a török veszedelem ellen Magyar- és Lengyelország szövetségét szerette volna Carjaval bibornok követe által _ létrehozni. A veszedelem már küszöbön volt. Mohamed szultán 1456. év március havában roppant haddal érkezett Nándorfehérvár (Belgrád) ostromára, amelyet Hunyady János sógora, Szilágyi Mihály védett. Az ostrom már javában folyt, amikor Hunyady János alig 20.000 embert számláló seregével megérkezett, amelynek egyrésze Capistrano János által összeverbuvált, jól-rosszul felszerelt köznépből állott. Parti ütegekkel és kisebb bárkákkal először a török hajóhadat tették tönkre- A török akkor már a belső várat ostomolta. Ékkor történt az, hogy Dugovics Titusz elszántsággal rántotta magával a mélységbe a török zászlóst és hősi halált halt. Július 22-én volt a döntő harc. Az ostromlókra a magyarok szurokba mártott égő rőzsekötegeket dobáltak, ami nagy rémületet idézett elő köztük és az ostromot abbahagyni kényszerültek. A győzelem híre egész Európában nagy örömet keltett. A pápa Róma összes harangjait meghúzatta. Mindenfelé ünnepélyes Te Deum-ot tartottak. Nándorfehérvár még sok ideig hazánk védőbástyája maradt. 4