Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

133 vallás, a kereszténység hátrányára fogtunk fegyvert." A pápa válaszra sem érdemesítette őt. De közvetve megfelelt neki az államtitkár Sobieskihez intézett levelében : „Az ország szabadságainak védelmezése — úgymond — az ország rendeit illeti meg, nem pedig Thökölyt. 0 Bécs ostroma idején is szövetségben állott a törökkel, már pedig a kath. vallással semmi sem áll inkább ellentétben, mint a kereszténység közös ellenségének támogatása. Nem a szabadságért való küzdelem ez, hanem meghódolás az ozmán zsarnokságnak, mely a legnehezebb rabszolgaságot vonja maga után, mivel a törökök alattvalói mindanynyian a szultán rabszolgái. Magyarország örökös királyság, tévesen hirdeti tehát Thököly a szabad királyválasztás jogát." Az államtitkár utóbbi mondatát Buonvisi helyreigazította, mert akkor még nem volt meg a pragmatica sanctio törvénye. Thökölynek ama terve is dugába dőlt, hogy a francia király segélyéhez folyamodik, mert 1684. év augusztus 15-én létrejött a császár és XIV. Lajos között a regensburgi béke, mely húsz évre biztosította a lehetőségét a török elleni hadjáratoknak Magyarországon. Sajnos, hogy ezekben Sobieski János lengyel király már nem vett részt. Olyasmi dolgok merültek föl (kényes családi ügy is), amik a császári és lengyel királyi udvarok között az egymástól való teljes elhidegülést vonták maguk után. Sobieski mindazonáltal nem lépett ki a szentligából, betartotta annak rendelkezéseit, de az osztrákokkal többé együtt nem működött, amiként azok sem kívánták az ő közreműködését. Lotharingai Károly herceg 1684-ben későn kezdte ugyan meg a hadjáratot, de elég sikerrel. Június 18-án bevette Visegrádot, majd Vácot és Pestet is. Buda megkezdett ostromát azonban abba kellett hagynia. Ez alkalommal a pápa által felállított budai tábori kórház már oly áldásosán működött, hogy annak hatása alatt sok protestáns katona áttért a katholikus vallásra. A következő 1685. évi hadjáratokhoz sem elegendő katona, sem pénz nem volt, tehát előbb ezekről kellett gondoskodni. Szelepcsényi György esztergomi érsek 1685. január 15-én halt meg, a kormány annak a dús hagyatékát kérte hadicélokra fordítani. Készpénzben 80.000 forint, nagyértékű arany- és ezüstkészlet és • tetemes mennyiségű gabona maradt utána, amikhez általa szerzett több uradalom is járult. Mindezt a jó érsek legnagyobb részben kollégiumok és templomok javára hagyományozta. A pápa e hagyatéknak, valamint az elhunyt Sinelli Imre bécsi püspök hagyatéka nagyrészének a jelzett célra való felhasználását engedélyezteMagyarország felszabadítását XI. Ince pápa az egész kereszténység ügyévé tette. Elrendelte tehát, hogy Lipót osztrák császár örökös tartományaiban lévő szerzetesrendek az utolsó hatvan esztendő folyamán szerzett ingatlan vagyonuk harmadrészét bocsássák eladásra, az értékét pedig bocsássák a háború céljaira. Ennek végrehajtására Buonvisi bibornokot és Kollonich, akkor már győri püspököt pápai biztosokká rendelte ki. Felszólítás ment a német birodalom püspökeihez, hogy hadaikat mielőbb küldjék el Bécsbe. Az összes nunciusok utasítást kaptak, hogy a főpapokat segély adására és gyűjtésére szólítsák fel. A pápa