Esztergom Évlapjai 1933
Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál
134 Sinka Ferenc Pál búcsút engedélyezett mindazok részére, akik a szent célt adományaikkal vagy imáikkal előmozdítják. A felhívásoknak meg volt az eredménye. A salzburgi érsek, a würzburgi és paderborni püspökök seregeket állítottak; a salzburgi érsek 75.000 forintot készpénzben és 25.000 forint értékű puskaport, a trienti papság 200.000 forintot, a brixeni püspök 16.000 forintot ajánlottak fel. Európa minden részében pénzgyűjtések folytak. A pénzek Buonvisi bibornokhoz küldettek. Az 1685. évi hadjáratok során először is Érsekújvár ostroma és bevétele volt tervbe véve. A pápa e célra 100.000 forintot, néhány hónappal később ismét 50.000 forintot, a horvátországi bánnak hadai felszerelésére 15.000 forintot, tábori kórházak céljaira pedig 10.000 forintot adott. Lotharingiai Károly herceg ebben az évben is csak június közepén indíthatta el mintegy 65.000 emberből álló seregét Érsekújvár alá, melyet a török húsz év előtt foglalt el és benne 3000 emberből álló őrséget tartott. Komáromnál az esztergomi vár alól felhozott hajóhídon július 4-én keltek át a Dunán a csapatok. Voltak közöttük 400-an önkéntes franciák is, de legjelentősebb volt a bajorok serege Miksa Emánuel herceggel az élén. Július 11-én kezdték meg Érsekújvár körülzárását. Alig lettek készen az előmunkálatokkal, amikor híre jött, hogy Ibrahim pasa nagyvezér jelentékeny haderővel indult el Budáról, Visegrádot pár napi vívás után bevette és most Esztergom ostromára indul. Károly herceg' az esztergomi vár védelmére azonnal Strasser Ferenc Joachim alezredest küldte, aki Komáromban a Salm-ezrednek három századával hajóra szállván, átvette a parancsnokságot báró Gálitól, aki viszont Esztergomból a Mansfeld-ezred három századával az érsekújvári táborba ment. Az esztergomi vár első parancsnoka, mint tudjuk, Karlovitz szász ezredes volt, aki Budának 1686. évi ostrománál esett el. Utóda Rosenhauser Ézsaiás volt, akit báró Gall Ádám váltott fel. A várban lévő német katonákon kívül azonban voltak ott magyar huszárok, hajdúk és naszádosok is, akiknek parancsnokuk a vár vicekapitánya, Kürtössy István, helyettese pedig Bottyán János hadnagy volt. A herceg nem elégedett meg azzal, hogy Strassert az ezredével Esztergomba küldte, hanem maga is kíséretével rögtön oda lovagolt, alaposan szemügyre vette a várat és a hiányok pótlására 1200 embert küldött, akik az erődítési munkálatokkal július 29-ig szakadatlanul dolgoztak. Ibrahim pasa mintegy 40.000 emberből álló seregének elővédje július 30-án érkezett Maróth felől a hegyek alatt a városba. De a Hévíz táján alig telepedtek le, Bottyán János hadnagy (der Hungarische Capitain Budiani) huszárjaival és hajdúival a várból kirontott és kegyetlenül összeverekedett velők. Bottyán a karján lövést kapott; Strasser szállásmesterét is kardcsapások érték. A török sereg derékhada is megérkezvén, lőtávolon kívül megkezdték a vár körül a táborozást és az ostrom előmunkálataihoz fogtak ; Szenttamás félig rombadőlt várába még aznap ágyúkat helyeztek el. Strasser ezt észrevevén, 200 emberével azonnal személyesen ment ki
