Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál. ]]5 melynek lényeges részét váttozatlanul elfogadták. írásba foglalták a közös megállapodást, hogy a szövetség csak a török ellen irányul és semmi esetben sem fordulhat keresztény hatalom ellen ; a szövetség mindegyik tagja külön és önállóan inditja meg a hadműveleteit és mindegyik megtartja azt, amit maga meghódított; egyik sem léphet a közös ellenséggel alkura a másik két hatalom hozzájárulása nélkül. Az utóbbi rendkívüli fontos ponthoz pedig még hozzáfűztek; „Hogy pedig a szent és jámbor vállalat annál nagyobb erővel és felbonthatatlan kötelékkel birjon, a szövetkezett hatalmak a kereszténység közös atyját, a pápát és utódait hódolatteljesen a szövetség védnökének, kezesének és ügyvivőjének fogadják, azon biztos reményben, Az esztergomi vár kapuja. hogy egyik félnek sem lesz oka megbánni, hogy Ö Szentsége atyai fölhívásának fiúi engedelmességgel megfelelt." A „Szentligá"-nak nevezett új szövetség szerződését a meghatalmazottak Linzben 1684. év március 5-én írták alá. Tagjai XI. Ince pápa védnöksége alatt I. Lipót császár és magyar király, Sobieski János lengyel király és a Velencei köztársaság voltak, mint azt a szövetség emlékére vert nagy érem előlapja is mutatja. A szentszövetség megtartására esküt is tettek a pápának. A császár Pio bibornok, a lengyel király Barbarini bibornok és a velencei dogé Ottoboni bibornok kezébe tették le az esküt. A pápa ezzel még nem elégedett meg. Rábírta a rhodosi lovagrend nagymesterét és a toskánai nagyherceget is, hogy a megindi10*