Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

122 Sinka Ferenc Pál 2. Meg van engedve, hogy a várbeliek két napra kenyérrel és húseledellel láthassák el magukat. Minden kávét, sörbetet, ruhát és egyéb ingóságot magukkal vihetnek. 3. Őfensége, a Lotharingiai herceg, a várbanlévőknek bizonyos számú kocsit ád rendelkezésükre, melyeken a málháikat a Dunához lehordhatják. 4. Ha a helyőrség összes holmija a hajókon egyszerre elszállítható nem lenne, azok továbbra is igénybevehetők és ily célból visszaküldhetők lesznek. 5. Megengedtetik, hogy a málhák el nem vihető része az Alsóvárosban őrizetbe vétessék, az őrházakba beraktároztassék és az őrzésre visszamaradt emberek „bona fide" járhassanak-kelhessenek. 6. Elegendő hajósnép hiányában a várőrség a szállításhoz saját embereit adja. 7. Ezen szerződés értelmében a vár kapuja a császári csapatok számára azonnal megnyitandó. A várőrség, illetve várnép pedig azonnal kivonulni köteles, mihelyt a szükséges kocsik és hajók rendelkezésre állanak. 8. Az esztergomi várban található összes keresztény foglyok szabadon bocsájtatnak. 9. Végül az összes várbanlévők asszonyaikkal, gyermekeikkel, kézi fegyvereikkel, lovaikkal, tevéikkel, zsákjaikkal és egyéb holmijokkal szabadon távozhatnak, ha a fentebbi feltételeknek megfelelnek. Ezek szerint az esztergomi török várőrség fegyverestül, lovaikkal, málháikkal távozhattak, az utat Budára akár szárazon, akár vizén megtehették. 1683. év október 28-án megtörtént az esztergomi vár átadása a fentebbi feltételek szerint. Reggel előbb túszokat cseréltek, azután két császári zászlóalj elfoglalta a várkaput. Majd az egész török garnizon, pasáikkal együtt kivonult a várból. Elől Ibrahim pasa, Diabekir helytartója és a vár főparancsnoka lovagolt. Utána jött Arslán ispartai pasa, a janicsárok parancsnoka, akit a sagardsi, samsundsi és senberedsi (íjászok) basiai (ezredesek) követtek. Sobieski János lengyel király, Lotharingiai Károly herceg, a két nappal előbb érkezett Miksa Emánuel bajor választó fejedelem, Bádeni Lajos őrgróf és a többi császári és lengyel tábornokok lovagias kézadással búcsúztak el tőlük. Előttük történt a kivonulás. A várból kivonult katonaság száma mintegy 4000 ember volt, a muzulmán lakosságé pedig 6000, akik a Rácvárosból és Vízivárosból menekültek föl az ostrom elől. Ezek egyrésze szárazon távozott Budára, 1600 császári lovas kíséretében, nehogy bántódásuk legyen, különösen a Dunán átjött lengyelek részéről. így is történtek kilengések; néhány lengyel katona az életével lakolt. A török lakosság másrésze hajókra szállt. A rendelkezésükre bocsájtott tíz hajó tömve volt holmival, úgy, hogy az egyik túlterhelve csakhamar el is sülyedt. Huszonöt keresztény fogoly, akik a várban voltak, feleségeikkel és gyermekeikkel, visszanyerték szabadságukat.