Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál. 123 A várban összesen 35 ágyú, 2 mozsár, 840 mázsa lőpor, 10924 nagyobb és kisebb ágyúgolyó és 5151 kézigránát volt. Lotharingiai Károly várparancsnokul Karlovitz vezérőrnagyot nevezte ki és őrségül a várba 1000 embert adott a Starhemberg-ezredből. Azután a nagyszerű dőmot (Bakácskápolna), mely tíz évi megszakítással annyi időn át török mecsetül szolgált, újból felszentelték és benne Sobieski János lengyel király, Lotharingiai Károly herceg hadseregfőparancsnok, Miksa Emánuel bajor választófejedelem, Starhemberg Rüdiger gróf, Bécs volt katonai parancsnoka és a többi osztrák meg lengyel urak és tábornokok jelenlétében, harangzúgás és ágyúk dörgése közepette, hálaadó istentiszteletet tartottak, amelynek végén a „Te Deum"-ot a király intonálta. Száznegyven év után a vár felszabadult a török uralom alól. Azt osztrák és bajor katonaság szabadította fel. Esztergom felszabadítója, Lotharingiai Károly herceg a vár bevételéről, október 28-áról keltezve, Lipót császárt és magyar királyt a következőkben értesíti: „A legfelségesebb Isten még mindig áldását adja Felséged fegyvereire, mert tegnap este Esztergom háromnapi ostrom után megadta magát. Ezen ténykedésnél csak Felséged és a bajor választófejedelem csapatai működtek közre. A várbeliek megadták magukat oly feltétel alatt, ha őket „Sack und Pack" elvonulni engedjük és Budáig kisértetjük. Az ágyúk és élelem császári Felségednek maradnak, átvételükre hadbiztost rendeltem ki. Felséged további parancsáig gróf Starhemberg Miksa-ezred vezérőrnagyát 1000 emberrel hagytam a várban. Starhemberg Rüdiger gróf nagy buzgóságot és bátorságot fejtett ki, a gyalogság és Croy herceg részéről is támogatva, aki kiváltképen közreműködött. Hasonlóképen kell nyilatkoznom Serényi grófról és Schárffenbergről is. Ez egy igazi lovag, aki erős akarattal, eszéllyel és lankadatlan szorgalommal bír. Folyton a lövészárokban volt akkor is, amikor az neki megparancsolva nem volt. Pfaítz-Neuburg hercege őfensége igen kitartó volt és készséges a parancsok teljesítésében ; egy alkalmat sem mulasztott el, hogy bátorságának tanújelét ne adja. Felséged hadnépének alig van száz ember vesztesége. Ha az Esztergomban talált élelemről és lőszerről a részletes kimutatás még ma elkészül, azt azonnal Felségedhez juttatom. A három napi ostrom alatt igen esős időnk és rossz utaink voltak. Ezért a lovasságnak és gyalogságnak elkel a pihenés, stb." Azonban nemcsak Lotharingiai Károly hercegnek, hanem Sobieski János lengyel királynak is nagy érdeme van Esztergom visszafoglalásánál. Az ő hatalmas egyénisége és jelenlétének tudata adott erkölcsi súlyt és bátorságot a császári hadseregnek, és hatott megfélemlitőleg a törökökre. Az a borzasztó veszedelem, ami pár nappal előbb őket érte, megzsibbasztotta tevékenységüket és Ibrahimot a vár átadására késztette. A király vallásos lelkületét, amely cselekedeteinek rugója volt, Esztergom felszabadulása napján, nyomban a hálaadó istentisztelet után, XI. Ince pápához írt következő leveléből ismerjük meg: „Krisztusban boldogságos és szentséges Atyánk XI. Ince úrnak, Isten kegyelméből Pápának, a római szent és egyetemes egyház Fő-