Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál. 119 Azzal megelőzni akarta azt az eshetőséget, hogy a török az ő országát támadja meg. De leginkább attól tartott, hogy anélkül Lipót császár újból békét kötne a törökkel, ami Lengyelországra is hátrányos lehet. A fentebb említett körülmények és a Bécsből érkezett kellemetlen hírek hatása alatt azonban az akaraterős férfiú is ingadozni kezdett elhatározásában. Lotharingiai Károly hercegnek az akadályok egész sorát kellett elhárítania és csakis az ő állhatatosságának köszönhető, hogy Esztergom visszafoglalása abba nem maradt. Már a seregek átkelése előtt nehézség támadt. A király különféle kifogásokat tett az ostrom ellen és annak megengedését a helyszíni szemlétől tette függővé. Károly herceg tehát az összes tábornokokkal átment a vár környékét tanulmányozni. És ekkor olyasni történt, ami az ügy kedvező kimenetelére eiőmozdítólag hatott. A török ugyanis az ostrom megkezdésétől tartván, a vár alatt lévő elővárosokat, sáncerődöt és szenttamási váracsot felgyújtotta. Károly herceg nyomban a váracs elfoglalására küldötte ki Schárffenberg grófot, aki a saját és más két ezreddel az ottani őrséget meglepte, a menekülésük útját elvágta, 180 törököt levágott, 200-at fogságba ejtett, a tüzet pedig eloltotta. E siker hallatára a király a vár ostromához hozzájárult, a csapatok átkelését megengedte és az ostrom vezetésével Lotharingiai Károly herceget bízta meg. A császári és bajor gyalogcsapatok október 2Ö-án és 21-én keltek át a Dunán. Követte azokat a lovasság is. Csak még a lengyelek voltak hátra. Sobieski azonban lengyel részről újból az ostrom ellenzőinek hatása alá került. Azt üzente Károly főhercegnek, hogy küldjön át lovasságot, mert a párkányi rész ki van téve az érsekújvári törökök és a tatárok támadásának. Ez a kívánság, amikor Esztergom körülzárolásához minden emberre szükség van, azt a gyanút keltette Károly hercegben, hogy a királynak újból aggályai vannak. Tényleg pár órával később a lengyel tüzérség generálisa jött át hozzá a király üzenetével, illetve kifogásaival. Ellenvetésül felhozta, hogy a magas sziklákon álló Esztergom vára sokkal erősebb és jobb állapotban van, semhogy annak az ágyúk ártani tudnának; a robbanó aknák hatása is bizonytalan; a várbelieknek elég vizük is van ; aztán az ostrom igen hosszadalmas lenne. Azt is felhozta még, hogy a lengyel lovasság számereje a két ütközetben igen legyöngült, merészség ily körülmények között az ostromhoz fogni. A tervtől tisztességgel lehet elállni, ha azt mondják, hogy a császári sereg azért kelt át a Dunán, mert Budát akarta ostromolni; de mivel a török onnan eltávozott, a visszafordulás és téli szállásra menetel eléggé indokolt volna. Lotharingiai Károly ekkor Rabatta gróf altábornagyot küldötte a királyhoz. Ez előadta ott, hogy az ostrom előkészületei már előrehaladtak, kár lenne attól elállni. A vár egyrésze tényleg erős, de bíznak a császári sereg erejében. Kara Musztafa messzeléte is időszerűvé teszi az ostromot. A főparancsnok 2000 embert már ki is küldött, hogy október 21. és 22. közti éjjel kezdjék meg az ágyúsáncok készítését. A király, bár szívében az ostrom mellett volt, a táborkara többségének kívánsága szerint üzent, amikor azt mondta, hogy ők már csak pár napig maradnak.