Esztergom Évlapjai 1933
Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál
120 Sinka Ferenc Pál Károly herceget roppant zavarba ejtette az üzenet. Egymagában az ostromhoz nem kezdhetett, mert a szövetség felbomlása esetén Kara Musztafa is visszafordulhat, Thököly is kellemetlenségeket csinálhat. Gróf Starhemberget küldte tehát Rabattával együtt a királyhoz, egyidejűleg a kiküldött 2000 ember munkáját megállíttatta. Mily remek példája az alárendeltségi viszony elismerésének 1 Azok azonban sem a királynál, sem a közvetlen környezetéhez tartozó Zierowski és Lubomirski hercegeknél nem tudtak eredményt elérni. Ekkor Lotharingiai Károly személyesen ment át Párkányba Sobieski Jánoshoz, beszélt vele és császárjának a hozzája intézett parancsát is felmutatta. A két nagy lélek és derék katona megértették egymást : győzött bennük a hit ereje, a kereszténység érdeke és szövetségi hűség szentsége. Az ostromnak már nem volt többé akadálya. A lengyel sereg több tekintetből nem jött át ugyan, de mindvégig Párkányban maradt és a tüzérsége kivette részét az ostromból. A minden oldalról meredek hegyen és sziklákon épült esztergomi vár azidőben háromszög alakban épült erősség volt, két végén tornyokkal, ezek között oldalvéddel is ellátott erős falakkal. A vár Duna felőli része alatt volt az Alsóvár (Víziváros), mely csak egyszerű, itt-ott cölöpökkef erősített falakkal volt körülvéve. A túlsó rész alatt, a mai Szentgyörgymező felől, faragott kövekkel kirakott várárkok húzódtak. A szenttamási és szentgyörgymezői erődök hadászati szempontból a várat eléggé uralták ugyan, de ágyúkkal nehezen voltak megközelíthetők. A közlekedés három kapun át történt: a szigetre nyíló Vizikapun, a bécsi útra vezető Postakapun és a felvonóhíddal ellátott Várkapun, mely a déli torony alatt állt. A török várőrség 5000 emberből állott; Ibrahim diabekiri pasa volt a parancsnoka. Az ütegállásokkal az utak rosszasága miatt csak október 22-én este lettek készen. A bajorok megkerülték a várat és Párkány átellenében ásták meg sáncaikat. A császáriak Szentgyörgy- és Szenttamáshegyén csináltak alapot ütegeiknek. Sobieski a Duna túlsó felén állította fel ágyúit. Aztán megkezdődött az ágyúk vontatása. Október 23—24. közti éjjel Szenttamás tetejére még csak két ágyút, a bajor állásokba négy ágyút lehetett elhelyezni. Ezzel a hat ágyúval kezdték meg október 24-én a vár bombázását. Egyidejűleg Párkányban is megszólaltak a lengyel ágyúk, amelyek aztán megszakítás nélkül küldték golyóikat a Dunán át a várba. A következő éjjel már sikerült tíz ágyút és nyolc mozsarat elhelyezni Szenttamás- és Szentgyörgy-hegyén, és azokat október 25-én reggelre már működésbe hozták. Hogy Buda felől meglepetés ne érje az ostromlókat, Mercy báró huszárokból és dragonyosokból álló hadosztállyal szállta meg a Duna mentét Eközben a császáriak a vár innenső, a bajorok pedig, akik 5000-en voltak, a túlsó oldalán futóárkaikkal egészen a hegy lábáig jutottak és ott elsáncolták magukat. A császári csapatok október 25-én délután 5 óra tájban megtámadták Vízivárost és azt az első rohammal bevették. Elsőnek egy dragonyos ezred jutott oda be. Limburg-Styrum grófja, az ezred parancsnoka, október 27-éről keltezve a következőket írja:
