Esztergom Évlapjai 1930

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sántha József: Esztergom szabad királyi megyei város törvényhatósági jogának története (I.)

40 Dr. Sántha József I. könyve 79. fejezetében az ország összes dénárainak Esztergomba való szállítását, miért nem az esztergomi várba való beszolgáltatását, ha ez u. n. községeknek bizonyos egysége fenn nem állott volna? Aztán Ulászló az 1514. évi dekrétuma 3. cikkében a 2. pont alatt szintén csak Esztergomot említi, mint királyi birtokot, aminthogy I. Ferdinánd az 1536. évi (III.) dekrétumában városunk megerősítését és szabadságjogainak fenntartását, Rudolf 1597. évi (VIII.) dekrétuma 31. cikkében, majd 1601. évi (XII.) dekrétuma 21. cikkében ugyancsak Esztergom megerősítését rendeli, melyhez 1602. évi (XIII.) dekrétuma 14. §-ban külön hadkiegészítő területet rendszeresít, mit az 1604. évi XV. dekrétumában megismétel. S mindezen törvények sehol se tesznek különbséget Esztergomnál a tekintetben, hogy egyszerűen csak a várat, vagy a királyi várost értenők rajta; legfeljebb az tűnik szembe, hogy Ulászló 1514-i dekrétuma Esztergomot nem a szabad városok külön kiemelt csoportjában tünteti fel, minek azonban ellentmond Werbőczy ősi jogokra támaszkodó Tripartituma; Rudolf 1597-i dekrétuma ugyan talán csak a vár megerősítését rendeli, de u. e. dekrétuma 41. cikke, 1601-i dekr. 21. cikke, 1602-i dekr. 14. cikke s 1604-i dekr. 8., cikke Esztergomról általában mint réghelyről beszél s gondoskodik harcászati szempontból való ellátásáról, úgy hogy mindezen törvények legalább is nem tartalmaznak negatívumot a tekintetben, hogy Esztergom néven nemcsak a vár, vagy a királyi város lett volna értendő, hanem az a szerintünk feltételezettnek tartott közösség, mely a vár, a királyi város s a velük határban összeépült ú. n. községek, mint ilyen alakban tekintélyes és nagy fontossággal biró közület alkottak. Nehéz ezek után azt venni bizonyosnak, hogy ez országos törvények, melyek csak a legfontosabb országos ügyekkel foglalkoztak, csupán Esztergomnak az u. n. királyi városi részére vonatkoztak volna. Ez az aránylag oly kicsi és hadviselés szempontjából is önmagában nem oly nagyfontosságú terület külön törvényhozási intézkedést alig provokálhatott volna. Azt kell tehát lehetségesnek tartanunk, hogy ezek a különböző települések, melyekről előbb megemlékeztünk, valójában csak Esztergom szab. kir. város egyes részei voltak, aminthogy pl. Szent Anná-t a források Contrata Sanctae Annae: Szent Anna kerületnek nevezik. Vagyis ezek a különböző elnevezésű részek, u. n. községek, talán csak városkerületek, városrészek lehettek, melyek mindannyian Esztergom szabad királyi város elnevezése, fogalma és bizonyára közigazgatási hatósága alá tartoztak (még ha bizonyos önrendelkezési joguk volt is), mert valójában csak így lehetett Esztergom az ország fővárosa s azután is olyan hely, melyről politikai, közigazgatási s katonai szempontból törvényhozásilag is külön meg kellett emlékezni. Természetes, hogy e fejtegetések nem merítik ki e tárgyat, mert nem tartoznak részleteiben jelen tanulmány keretébe ; e kérdéssel később külön értekezésben szándékozunk foglalkozni s ha e kutatásaink nem fogják igazolni a most felvetett lehetőséget, készséggel fogjuk helyesbíteni szavainkat. Hogy maga az autonom törvényhatósági jelleg mely ügyekre terjedt ki, az első korszakra vonatkozólag nem igen lehet pontosan körvonalazni, mivel arra nézve egységes okiratunk (mint más városokban az u. n. városi könyvek) nem maradt fenn. Különösen érezzük