Esztergom Évlapjai 1930

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balogh Albin: Esztergom Árpád-kori helyrajzáról

Esztergom Árpád-kori helyrajzáról. 33 pont, ahonnan a régi budai (vörösvári) út egyrészt Esztergomba, másfelől Tátnak, Komáromnak vezetett. Esztergom várostól dél felé a Duna partján Szent-Pál falva, odább Szentkirály feküdt, melyhez nyugati irányban Tát csatlakozott. Szent Pál-falva (villa s. Pauli) a Kisduna partján, Szent Pál temploma körül épült. A templom és temetője a Komáromy-fatelep környékén volt. Esztergom város déli kapujából erre vezetett egy út, — melyet a marhák útjának szoktak nevezni — a híres Szentkirályra. Szentkirály régebben Abony (Obon) volt; ez a név pedig nagyon régi, talán a honfoglalást is megelőző településre mutat. A Szentkirály elnevezés a johannita keresztesek kolostorának védőszentjét, Szent Istvánt jelentette, miután a nyelvszokás e néven csak az első szent király nevét értette. Később a kolostort értették e néven, mely lassankint háttérbe szorította a falu régi Abony nevét. Szentkirály és Szent Pál-falva határát még a legújabb időkben is megkülönböztették két fával (az egyik még megvan), de mindkét község elpusztult és Esztergom határába olvadt, a híresebb Szentkirály nevét kiterjesztették a feledésbe ment másik község határára is egészen a város határait védő töltésig. Szentkirály a középkor folyamán nagy hírnévre tett szert, nevezetesen mint okleveleket kiállító és megőrző hiteles hely. Valószínűleg itt volt letéteményezve az aranybulla egyik példánya is. (Templomukat Némethy Lajos, az esztergomi régészeti múzeum alapítója ásatta föl 1895/96-ban.) Szentkirálytól kissé följebb a Dunaparton volt a zsidódi rév, fontos dunai átkelőhely, melyet a zsidódi (ma Körtvélyes) szigetről neveztek el. Vele szemben a Duna túlsó partján a Szép nevű érseki birtok (terra Scep) terült el. A Duna innenső partján már a hajlás után Tát következik, akkoriban a Szent Lázárról nevezett johannita keresztes lovagok birtoka, akiknek egykori háza ma is fölismerhető. Tát, Dorog és Szentkirály között a Bille-föld (terra Bylie) terült el, mely a szentkirályi lovagok birtokába tartozott. E birtokon falu is keletkezett Szent Margit tiszteletére emelt külön templommal. Nem egy oklevélben a falut nem is említik, hanem csak templomát, többek között annak az útnak jelzésére, mely Kovácsi felé vezetett. A még hátralévő területet Szentkirály, Szentpálfalva, Esztergom és Kovácsi között Szent Egyed földjének (terra s. Egidy) nevezték. Ez Esztergom város latin negyedének birtokában volt és mint a Kovácsi temetőjével határos terület, alkalmas volt arra, hogy belőle szakítsák ki az esztergomi zsidók temetőjét (a vasúti állomás és a Dorogi-út között). Esztergom város mai határa manap nemcsak az eddig felsorolt községek területét olvasztotta magába : a várhegytől és a Vaskaputól (akkor Bala-hegy, mons Bala) északra terjedő határában az Árpádkorban szintén több önálló községet találunk. Ezek Úrkuta, Zamárd és Ákospalotája. Urkuta a hasonnevű kút (puteus) körül a Vaskapu aljában keletkezett. E birtok egy részét már a XI. század végén Dávid herceg adta a tihanyi kolostornak. A kút és a község tehát — amint már Erdélyi László is magyarázta a tihanyi apátság történetében — a herceg ere3