Esztergom Évlapjai 1930

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Schünemann Konrád: Esztergom keletkezése

Esztergom keletkezése. 19 tergomi tanácsnévsorok egybevetése azt mutatja, hogy az egyesek életfogytiglan megmaradtak a tanácsban, Ha egy esküdt meghalt, vagy egyéb ok miatt a tanácsból ki kellett válnia, úgylátszik, a többi tanácstag koopciót gyakorolt, Hogy az egész polgárság részt vett-e és milyen formában ezekben az új választásokban, — melyeket valószínűleg évenként, a bíróválasztással egyidejűleg ejtettek meg, — nem tudjuk. Mindenesetre kitetszik a tanácsban részt vett családok kontinuitása. Néhai birók és tanácsurak fiait leljük fel ismét a tanácsban. A francia származású előkelő családok különösen erősen vannak képviselve. Szigorú, kasztszerű elzárkózás azonban még sem volt. Már korán találunk kézműveseket, valamint nem-franciákat, — először németeket, azután magyarokat is — a birák és a tanácsurak között. Az esztergomi tanács nyilván a biró mellé ítélkezés céljából rendelt esküdtbiróságból alakult ki, amelynek csakhamar adminisztratív funkciókat is kellett a biróiak mellett végeznie. A régebbi magyar városalkotmányban a biróé a legnagyobb hatalom. Formálisan a város urának, valóságosan pedig a városnak a hivatalnoka volt és így a város urának helytartójaként, annak jogaiból, tekintélyes mennyiséget vitt át a városi autonómia korába is, a magdeburgi jogú városokkal ellentétben, melyekben a „vogt" vagy biró jelentéktelenné vált és a polgármester is csak a tanács végrehajtó szervévé lett. Magyarországon, Esztergomban is, a bírónak a tanács felett felsőbbsége volt, azonban, úgy látszik, a XIV. században a tanács részéről olyan tendencia érvényesült, amely a biró teljhatalmát korlátozni akarta, még pedig azzal, hogy a hivatalban lévő biró mellé a volt birók közül testületet állított. A biróság Esztergomban egyévi hivatal volt. Ezt egyrészt a birók névsorának összeállításából, másrészt a budai és esztergomi városi jognak IV. Béla király által Désaknára való átruházásából látjuk. így volt ez a legtöbb magyar városban. A biróválasztást az egész teljesjogú polgárság ejtette meg. A passzív választói jog azonban csak az esküdtek testületére terjedt ki, úgy, hogy ez a látszólag demokratikus szavazás az esztergomi városi alkotmány arisztokratikus jellegén semmit sem változtat. Azonkívül régebben szívesen választották meg újra a volt birót. A XIV. században ez megváltozik, nyilván azzal a tendenciával kapcsolatban, hogy a bírónak ne lehessen túlságos nagy hatalma. A biró hatásköre meglehetősen nagy volt. ő, mint királybíró rendelkezett már kezdettől fogva a pallosjoggal; azonkívül ő vezette a város valamennyi külső és belső ügyét. A birói hivatal a latinváros alapítása óta állt fenn. Ekkor, mint a francia városokban, maior villae a neve. Csak a XIII. század harmadik negyedében érvényesül a judex elnevezés. Az esküdtek testülete valószínűleg azóta áll fönn, mint a birói hivatal, azonban kezdetben csak mint igazságszolgáltató esküdtszék. A városkormányzás ügyeiben, úgy látszik, a teljesjogú polgárok összessége segítette a birót kezdetben. Csak később lép az esküdtek testülete annak a helyébe. Ugy látszik, hogy a XIV. század közepe körül alkotmányjogi harcokra került a sor Esztergomban, amik a városi alkotmány bizonyos demokratizálását eredményezték, mint ugyanekkor számos német városban is. Közelebbieket nem tudunk megállapítani, mert egyelőre túlságosan kevés anyaggal rendelkezünk erre vonatkozólag. 2*