Esztergom Évlapjai 1930

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Schünemann Konrád: Esztergom keletkezése

12 Dr. Schünemann Konrád tavon (Hévizén) túl, a Kisduna közelében és mindamellett olyan jelentékeny volt, hogy már a régebbi Árpádkorban, a XI. században saját plébánia-templomot kapott, melyet Szent Lőrincről neveztek el.

1 A szolganépnek ezen régi letelepülései mellett a hely jelentősége már korán lehetővé tette forgalmi települések keletkezését is. Már a magyarokat megelőző kor óta vezetett egy régi kereskedelmi út Délnémetországból Magyarországon át Oroszországba.

2 Ez kiindulási pontjától, Regensburgtól kezdve először a Duna jobbpartján húzódott. Esztergom volt az az átkelési hely, ahol átment a balpartra, hogy azután a Kárpátokon keresztül Kiew felé vezessen. Természetes, hogy az átkelőhelyen — amelyik az országnak egyúttal politikai és egyházi központja is volt — korán élénk kereskedelmi élet fejlődött ki. Szent István király ezt a kereskedelmi forgalmat azzal növelte, hogy Esztergom mellett vásárhelyet és pénzverőt létesíttetett; ez a pénzverő volt hosszú ideig az ország egyetlen pénzverője. Fel kell tételeznünk, hogy már ez a XI. századbeli vásárhely a későbbi szab. kir. város vásárterének helyén volt, tehát a Szent Lőrinc-templom körüli teleptől délre, körülbelül a mai városháza környékén. Ettől a vásárhelytől nem messze kellett a kir. pénzverőnek is lennie, mert a középkorban a vásárhely és a pénzverő együvé tartozott. A pénzverők (kovácsok), akik itt dolgoztak, mint rendszerint — itt is külön faluban telepedtek le a szomszédságban, Kovácsiban, amely közvetlenül a későbbi városároktól keletre kezdődött és a hegyvidékig terjedt. Ezen a vásárhelyen XI. századbeli kereskedőtelep létesült, hasonló módon mint ugyanakkor, vagy kissé korábban Németország számos vásárhelyén és a szomszédos szláv országok egyes helyein, pl. Prágában. Ennek a vásártelepnek lakosaiul déli és nyugati német kereskedőket kell elsősorban feltételeznünk, akiket az Oroszország felé irányuló távolsági kereskedelem vezetett ide. Bizonyítani ezt nem tudjuk, mert telepük később a tulajdonképeni Esztergom városba olvadt be. Ezekkel a XI. századbeli kereskedőkkel összefüggő egy elemről van csak némi tudomásunk: az esztergomi zsidókról. Telepük 1050 táján a vásárhelytől nem messze, a későbbi királyi város környékén volt és — a régi prágai zsidótelephez hasonlóan — egy zsinagógát vett körül. A zsidók a korábbi középkorban általában vezető szerepet vittek a keleti kereskedelemben. Nem véletlen az, hogy a magyar kereskedelmi főhelyen, Esztergomban is megtaláljuk őket. Regensburgi zsidók, akik árúikkal Oroszországból hazafelé tartottak, Esztergomban, hitsorsosaiknál pihentek. Regensburgból és más régi déli és nyugati német zsidóközségekből származhatott az esztergomi zsidótelep is. Azonban tévedés volna, ha a régebbi kor egyetlen Németországból származó elemét látnánk ezekben az esztergomi zsidókban: a XIszázadban növekvő mértékben vett részt a keleti kereskedelemben a keresztény német kereskedő is, míg azután a XII. és XIII. században minden versenytársát teljesen háttérbe szorította. Elsősorban a Szent Miklósról elnevezett vásártéri templom szól amellett, hogy Esztergomban volt a keresztény német kereskedőknek is egy régi települése; 1 A talált maradványokra vonatkozólag 1. Récsey, ArcH. Értesilő 1893. év 58. o. 2 Schünemann idézett mű 63. és 66. o.