Esztergom Évlapjai 1930

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Schünemann Konrád: Esztergom keletkezése

Esztergom keletkezése. 11 Tulln, Wien, Raab. Hogy már régi korból két néven szerepel, azt bizonyítja, hogy Esztergomnak már akkor is volt bizonyos jelentősége. Főszerepét azonban csak a magyar időkben nyerte el azzal, hogy az esztergomi várat az uralkodó Árpád-ház székhelyévé emelték. Régebbi korban Esztergom körül az egész vidék az Árpádok birtoka volt és csak a XII. sz. óta veszett el, egyházi és világi személyeknek és társulatoknak való ajándékozás révén. A hely jelentősége még azzal is fokozódott, hogy Szent István a magyarok érsekségének széhelyéül választotta azt.

1) Az esztergomi Várhegy ezzel az ország politikai központi elsőbbségéhez még az egyházi centrum jellegét is megkapta, mint kb. ugyanebben az időben a prágai és boroszlói vár is. Mint Prágában, Breslauban, Brandenburgban és a többi analóg esetben, hasonlóképen itt sem közvetlenül a Várhegyből indult ki a városi fejlődés, hanem környékének egyik településéből. A városokat, melyek a tervszerű városalapítás kora, tehát nyugaton a XII. sz. eleje, keleten annak vége előtt keletkeztek, a különféle településeknek csoportja jellemzi; az egyházi székhely vagy a királyi vár mellett van a szolgák egy vagy több falusias települése. Ezektől topográfiailag külön, mint a csoport harmadik település eleme kialakul egy vásártér körül a kereskedők telepe, ami a tulajdonképeni polgári város alapja.

2) A régebbi városok ez általános jelenségének megfelelően alakult ki a régi Esztergomban is ilyen településcsoport. A királyi vár adott helyet — épügy, mint Prágában. Breslauban, Brandenburgban — a püspöki i 11. érseki székháznak, a székesegyháznak és a káptalan épületeinek. A várnak és az érsekségnek a szolgái azonban a vár körüli részeken, a váron kívül laktak. Itt nem egyetlen nagyobb település volt, hanem több, a Várhegytől kisebb-nagyobb távolságra levő kunyhócsoport, amelyek az esztergomi síkságon és a környező hegyvidéken jódarabon elhúzódtak. Meg kell jegyezni, hogy éppúgy, mint a legtöbb szláv országban, a királyi vár szolgasága, foglalkozása szerint csoportokban települt le és kis falukban lakott. Középeurópa egész keletén a királyi paloták körül találjuk a királyi kovácsok, bognárok, lovászok, pásztorok, sütők, szakácsok, vadászok, solymárok stb- telepeit. Ez a jelenség mutatkozik a magyar uralkodói székhelyek körül is, pl. Székesfehérvárott.

3 Esztergomnál is megtaláljuk ennek a nyomait; a déli hegyvidéken jelenik meg a királyné szakácsainak zárt telepe; a Várhegytől keletre, már az erdős hegyek közt volt Peszér falu, a királyi pecérek telepe.

4 A szolgáló népek Esztergom körüli kis telepe legtöbbjének a neve — ha ugyan volt, vagy nem egyszerűen udvarnokoknak hítták őket — nem maradt fenn. A szolgáló nép ilyenfajta nagyobb telepe volt a Várhegytől a folyásiránnyal szemben egy darabra, a meleg vizű ') Hogy a kalocsai érsekség már szt. István uralkodásának első felében fennállott volna, mint ahogy sokan még ma is feltételezik, azt kizárja az 1007. és 1012. évekből való „magyarok érseke" elnevezés. V. ö. Schünemann : Die Deutschen in Ungarn, 1923, 46. o. és Deutsch-Ungarische Heimatsbl. 1. 2—3. füz. 2) L. mindenekelőtt Rietschel S. művét: Markt und Stadt in ihrem rechtlichen Verhaltnis. Leipzig, 1897. 3 V. ö. Moór E. : Ungarische Jahrbücher. 1928. évf. 363. o. 4 Schünemann : Die Entstehung des Stádtewesens in Südosteuropa 58. o.