Esztergom Évlapjai 1928

TÁRSULATI ÜGYEK - Sinka Ferenc Pál: Évi közgyűlésünk

Társulati ügyek. 55 E gondosan megírt, szép megnyitó-beszéd elolvasása után Sinka Ferenc Pál társulati igazgató emelkedett szólásra, hogy tolmácsolója legyen amaz érzelmeknek és gondolatoknak, amiket benne és a jelenvoltakban az elhangzott elnöki megnyitó keltett. A beszédben — úgymond — úgy a boldogult dr. Csernoch János bibornok-hercegprimásról, társulatunk volt fővédnökéről történt megemlékezés, mint a jelenlegi bibornok-hercegprimásunk, dr. Serédi Jusztinián úr O Eminenciája kinevezése fölött érzett örömünknek oly ékes szavakban történt kifejezése mindnyájunkban osztatlan tetszésre talált. De nem keltett örömet bennünk a beszéd befejező része, amelyben illusztris diszelnökünk a társulatnak alapszabályszerű aktív vezetésétől való visszavonulását jelentette be a közgyűlésnek. Majd áttér szóló a kiváló férfiúnak a társulat felvirágoztatása körül szerzett érdemei méltatására. Dr. Walter Gyula c. püspök, nagyprépost úrnak a társulat életében fontos szerep jutott. Kezdettől fogva tagja, egyik megalapítója, tevékeny tisztviselője és mindenkor egyik dísze volt a társulatnak. Az „Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat" megalakulása, tudvalevőleg, a kiváló történettudós dr. Knauz Nándor püspök nevéhez fűződik. De a társulatnak tulajdonképeni megszervezője, Récsey Viktorral és Rózsa Vitállal egyetemben, dr. Walter Gyula, akkor még tanítóképző-intézeti tanár volt, aki rokonszenvet keltő egyéniségével és tudományszeretetével megnyerte a tudós akadémikus bizalmát és barátságát, a társulat megszervezésével is őt bízta meg. A tagok verbuválása után összeült első értekezlet és alakuló közgyűlés dr. Walter Gyulát választotta meg a társulat első igazgatójává, s mint ilyen nemcsak a társulat ügyeinek vezetésében vett élénk részt, hanem ő elnökölt a Fürdő-szálloda nagytermében általa összehívott ama nyilvános összejöveteleken is, amelyeken dr. Hampel József akadémikus Esztergom régészeti jelentőségéről, dr. Fröhlich Róbert a pilismaróti római táborról, más alkalommal pedig Payer Gyula északsarki utazó érdekes élményeiről tartottak előadásokat. Jelen volt még dr. Knauz Nándor által a szentgyörgymezői határban végeztetett tudományos célú ásatásoknál is, ahol még az Árpádházi királyok korában épült Ákos-palota és dominikánus templom alapfalai kerültek napfényre. A tudós püspök halála után a társulat részéről dr. Walter Gyula írta meg az ő életrajzát is. Tevékenysége azidőtől szünetelt, amikor b. e. Vaszary Kolos bibornok-hercegprimás őt a főegyházmegyei iroda, majd a budapesti központi szeminárium igazgatásával bizta meg. A fővárosból Esztergomba történt visszaköltözése után a társulat iránt újból a régi érdeklődéssel viseltetett, miért is b. e. Bogisich Mihály püspök halála után ő lett annak elnöke, az 1925-ben tartott jubiláris közgyűlés óta pedig díszelnöke. Elnöki tisztét mindig kiváló tapintattal és bölcseséggel töltötte be. Szép megnyitó beszédei, magvas felolvasásai emlékezetesek maradnak a társulat tagjai előtt. Ezek mellett, egy írói érdemekben gazdag pálya alkonyán, irodalmi munkásságot is fejtett ki a társulat folyóirata, az „Esztergom Evlapjai" számára, amely szintén az ő elnökségének idejealatt indult meg. Ily kiválóan értékes egyéniség visszavonulása nagy vesztesége a társulatnak; komoly betegsége miatt azonban kénytelenek vagyunk