Esztergom Évlapjai 1928

TÁRSULATI ÜGYEK - Sinka Ferenc Pál: Évi közgyűlésünk

56 Társulati ügyek. 56 megmásíthatlan elhatározását sajnálattal tudomásul venni. Indítványozza tehát, hogy a közgyűlés a lemondás fölött való sajnálatának kifejezése mellett vegye ezt tudomásul; de egyszersmind adjon kifejezést mély tiszteletének, szeretetének és hálás ragaszkodásának azáltal, hogy őt továbbra is a társulat egyik legkiválóbb tagjának és örökös díszelnökének tartja, akit még sokáig lesz szerencsénk a tagjaink között üdvözölni. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta és e határozatát alkalmas módon a Díszelnök tudomására juttatta. Keményfy Kálmán Dániel plébános, osztályelnök ismertette azután gonddal megírt felolvasásában dr. Walter Gyula püspök egyéniségét, írói működését és sikereit, melyeket hosszú életpályáján avatott tollával az irodalomnak csaknem minden ágában aratott. A tetszéssel fogadott előadás életrajzzá feldolgozva folyóiratunk egyik közelebbi számában fog megjelenni. Az ünnepelt püspököt aranymiséje alkalmából a társulat még külön feliratban is üdvözölte. Nagy érdeklődéssel hallgatták a közgyűlés további folyamán dr. Sántha József városi tanácsos, főtitkár „Esztergom szab. kir. város törvényhatósági jogáról" írt tartalmas értekezésének azt a részét, mely a város jogtörténeti fejlődését ismerteti Szent István korától kezdve 1708-ig, I. József kiváltságos levelének kiadásáig. A nagystílű tudományos értekezés további része 1876-ig vagyis a város törvényhatósági jogának elvesztéséig a város jogéletét, majd innen kezdve napjainkig az elvesztett jog visszaszerzésére irányuló küzdelmeit fogja ismertetni. A mű három része egész terjedelmében a társulat folyóiratában lesz közzé téve. Sinka Ferenc Pál társulati igazgató jelentése következett azután, melyben a társulat 1926. és 1927. évi működését vázolta, aminek tengelyében főkép a múzeum elhelyezésének kérdése forgott. Az elemi iskolák építkezésére adott jelentős összegű államsegéllyel kapcsolatban gróf Klebelsberg Kunó közoktatásügyi miniszter úr által a múzeum számára felajánlott Deák Ferenc-utcai megürült iskolát a hajléktalanná vált reáliskola foglalta el. Ezért kárpótlásul a város a múzeum céljaira az Obermayer-féle házat engedi át, mely 1767-ben épült barokk külsejével maga is régiséget képez. Bár e lakóház egy modern múzeum követelményeinek alig felel meg, mégis a régiségtárnak és a múzeumi könyvekkel megbővült városi könyvtárnak oda helyezése által egy régóta vajúdó kérdés talál, egy megfelelő új múzeum építéséig, nyugvópontra. Szent Ferenc hétszázados centennáriuma alkalmából f. év május elsején tartott díszközgyűlésről folyóiratunk előző évfolyamában már bőven megemlékeztünk. A régészeti kutatás eredményeiről dr. Balogh Albin múzeumigazgató, aki a múzeum gyarapítása és ügyeinek előbbrevitele érdekében fáradságot nem ismerő tevékenységet fejt ki, e folyóirat más helyén , közölt kimerítő jelentésben számol be. i Jelentős fordulat állt be az „Esztergom Évlapjai" életében azáltal, * hogy a társulat, a mélt. Főkáptalan támogatása mellett, a folyóirat