Esztergom Évlapjai 1928
TÁRSULATI ÜGYEK - Sinka Ferenc Pál: Évi közgyűlésünk
54 Társulati ügyek. 54 A vallásosság és tudomány mellett a nyilvános, a politikai, a társadalmi és mindennapi élet célkitűzései, törekvései és problémái is foglalkoztatták és lebilincselték figyelmét. Mélyen érezte és fájlalta a haza szerencsétlen sorsát, amelybe a balvégzetű háború, a jogtalan béke és a kommün borzalmai döntötték. Kiűzetve palotájából, megfosztva mindenétől, általános helytartója, dr. Machovich Gyula p. prelátus úr vendégszeretetét volt kénytelen igénybe venni. Zokszó nélkül tűrte azonban a nagy megaláztatást és méltatlanságokat. Ezen borzalmakat szerencsésen túlélte, de nem volt képes diadalt aratni a hevesen fellépő kór felett . . . Országos részvét és fájó sajnálkozás rótta le ravatala körül a tisztelet, a hála és a ragaszkodás adóját ... Ez érzelmek záloga gyanánt helyezi sírhalmára megindult lélekkel társulatunk is a kegyelet és megemlékezés hervadhatatlan koszorúját. Négy hónapra terjedt a gyász. Kettőzött buzgalommal szálltak ez idő alatt az ég kék azúrja felé a hívek fohászai, amelyek utódért esengtek ... A meghallgatás nem késett sokáig. Folyó hó 1-én szárnyalta be városunkat és az egész országot a nagy örömhír, hogy XI. Pius pápa Őszentsége november 30-án Serédi Jusztinián sz. Benedekrendű áldozár, római egyetemi tanár urat méltóztatott legkegyelmesebben Magyarország hercegprímásává, esztergomi érsekké kinevezni. Ritka fényű üstökös tűnik fel a magyar egyház és haza egén ! Vakító sugarai gazdagon fogják úgy a prímási széket, mint az egész szerencsétlen hazát körülárasztani. Kimagasló szellemi tehetségei, széleskörű és mélyreható tudománya, szelíd és jóságos lelkülete és nemes jelleme kétségbevonhatatlan biztosítékát nyújtják dicsteljes, ragyogó eredményekben bővelkedő kormányzásának, amelyre kegyetlenül megcsonkított, porba tiport hazánknak és egyházunknak jelenleg égetően szüksége van ! Túláradó örömmel és a legmélyebb hódolattal üdvözölvén a magyar katholikus egyház új fejedelmét, fohászkodva fohászkodunk az egek hatalmas Urához, Istenünkhöz, hogy zavartalan egészségben, törhetlen munkaerőben az évek leghosszabb láncolatán keresztül kegyeskedjék megtartani a magyar katholikus egyház élén ! Ezen mélyen gyökerező érzelmeknek kifejezése után, méltóztassék kérem megengedni, hogy a M. T. Közgyűlés becses figyelmét néhány pillanatra még igénybe vegyem. Különféle okoknál fogva, amelyek részletesebb felsorolása alól lesz kegyes a M. T. Közgyűlés felmentvényt adni, kénytelennek érzem magamat búcsút mondani a megtisztelő tisztségnek, amelyet a M. T. Közgyűlés nagyrabecsült bizalmából éveken át élvezhetni szerencsém volt. Forró köszönetet mondok a tapasztalt jóindulatért és a készséges támogatásért, amelyben a m. t. Tisztviselő urak részesíteni kegyesek voltak. Legyen szabad kérnem, méltóztassanak csekélységemet nagyrabecsült emlékükben és hajlamaikban megtartani. Esztergomban, 1927. december 18. Mély tisztelettel DR. WALTER GYULA".