Esztergom Évlapjai 1928
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sántha József: Esztergom az 1848-as idők reformeszméi áramlatában II.
Esztergom az 1848-as idők reformeszméi áramlatéban. 41 hát közülük sokan megszöknek, vagy szabadságot kérnek és nem térnek vissza. Besze augusztus 20-án négy, 21-én ismét tíz nemzetőr visszavezettetését kéri, majd ugyanaznap még huszonegyét (1848/11. 202., II. 226.); de a vezetőség talán részben Besze elleni haragjától vezettetve, részben pedig, mert a közgyűlés nyomása alatt az egész nemzetőrséget visszahozni kívánta, nem jár el kellő eréllyel, sőt — mint Besze mondja — a város orvosa még az egészségeseknek is olyan bizonyítványt állít ki, hogy betegségük miatt nem térhetnek vissza, úgy hogy Besze levelei a legelkeseredettebb hangulatban íródnak. (2848/11. 226.) A város azonban mindezekre nem reagál, sőt Beszének más, hadban is jártas őrnaggyal való felváltását kéri, a sok szökést pedig újabb okul hozza fel arra, hogy az őrsereg visszahozatala mennyire szükséges. (1848/11. 197.) Bizony ez az eljárás nem volt valami hazafias és egy cseppet sem volt illő a márciusi napok lelkesedéséhez ; viszont bizonyság arra is, mennyire nem alkalmasak a tömeg által hirtelen felkapott emberek annak igazi vezetésére! Végre is a város olykép igyekszik elejét venni a sok vitának, hogy az augusztus 25-i közgyűlésen elhatározta, hogy az összes polgárság költségén 50 fegyverest állít ki; ennek ellenében azonban megható színekkel ecsetelve a 10 évnek előtte nagy árvíztől sújtott s eladósodott polgárság, valamint a tisztán mindennapi keresetére utalt mesteremberek szomorú helyzetét, nemcsakhogy eleget nem tesz a hadügyminiszter azon rendeletének, mely az első csoport felváltása céljából hasonló számú nemzetőrség kiállítását kívánja, hanem egész polgárságának nemzetőri szolgálat alól való felmentését kérelmezi. (1848/11. 203.) Az elsekélyesített s elmérgesedett vitát végül is a hadihelyzet oldja meg. A császáriak, illetve a horváf hadak előretörnek, a magyar csapatok visszavonulóban vannak, s október első napjaiban úgy alakulnak a viszonyok, hogy immáron Esztergom megszállásától kell tartani. A város egyrészt a felettes hatósági rendeletekből, másrészt a szerzett hírek útján is értesül a veszedelemről. Rögtön közgyűlést hívnak egybe október 2-ra, s az kimondja az általános népfelkelést, egyben pedig teljhatalmú választmányt alakít hogy az intézze a népfelkelés ügyeit s a védelmi berendezkedést vezesse. A választmány október 3-án jön össze s a „királyi trón, a haza, alkotmány és törvényes szabadság" megmentésére a közgyűlés határozata alapján fegyverbe szólít minden 19—51 év közti egészséges férfit; aki ezt elmulasztja, pártütő s áruló és eszerint fogja is megkapni büntetését. Kivételt csak annyiban tesznek, hogy a város cselédjei, a kisgazdák kocsisai, s a mesteremberek legényei közül a kenyérkereset és mesterség folyhatása végett egyet-egyet felmentenek a szolgálat alól. A többiek — úgymond a jegyzőkönyv — alkalmatos fegyverrel, úgymint puska, kasza, vasvilla, vagy nyeles szuronnyal tartoznak 3 napi élelemmel ellátva, a város piacán megjelenni s az ellenség ellen védő állapotba lépni. Hogy pedig az otthonmaradók a mindennapi kenyeret ne nélkülözzék, elhatározza a választmány azok segélyezését. Ekkor történik meg az a kölcsöntárgyalás, amelyről az előbbiekben már részletesen megemlékeztünk.
