Esztergom Évlapjai 1928

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. P. Eszterle József Péter: A ferencesek első letelepülése Magyarországon

A ferencesek első letelepülése Magyarországon. 21 Ezen bizonyítékok vajmi kevés súllyal bírnak, mert Szentiványinak idézett szavain alapulnak. Szentiványi nézetéről pedig kimutattuk, hogy téves alapon nyugszik és nem felel meg a tények valóságának. Az újabb írók közül Balanyi is az egri convent elsősége mellett dönt. „Hazánk is korán megismerkedik e szellemmel. Egerben már négy évvel szent Ferenc halála után (1229) megépül az első ferencrendű kolostor, melyet aztán az újabb és újabb alapítások hosszú sora követ "

1 Az egri convent alapításának az idejét körülbelül helyesen találja el a szerzetes rendek történetében kiválóan jártas szerző, de nem fedi a valóságot az a kijelentése, hogy ez az 1229-ben épült egri kolostor, a ferencesek első kolostora hazánkban. Kitűnik ez abból is, hogy a letelepedés időpontjától, — 1224-től 1229-ig — miként fentebb kimutattuk — már annyi volt a kolostorok száma, hogy azok már egy kialakult custodiát, a „Custodia Strigoniensis"-t alkották, melyet 1227-ig P. Albertus de Pisa kormányzott mint német provinciális. Ennélfogva az egri kolostor, melynek alapítási évét egész biztosan megállapítani nem tudjuk, de minden valószínűség szerint már az alapító halála utáni időre tehetjük (1226 után), nem lehet a ferencesek első kolostora hazánkban. Hogy Szent Ferenc fiainak egri megtelepítőjeként II. Cletus püspököt tartják, az szépen megegyeztethető az egri kolostor alapításának idejéről való felfogásunkkal, mert II. Cletus valóban 1224-től 1246-ig volt Eger városának püspöke.

2 Karácsonyi a hazai ferencrend történetét tárgyaló legújabb művében szintén az egri kolostor prioritása mellett foglal állást. Az „Eger" cím alatt ugyanis a következőket mondja: „Tehát csak 1239-ben híhatta őket ide Kilit püspök."

1 Ő azon tény alapján, hogy Zára valamikor a „Magyar Koroná"-hoz tartozott, a zárai conventet tartja a ferencesek első hazai kolostorának, mint amelyet maga Sz. Ferenc személyesen alapított, holott de facto nem az, mivel abban az időben (1212 v. 1219-ben) amelyre e kolostor alapítását teszik, Zára nem tartozott a „Magyar Királyság" fönhatósága alá.

4 Ami pedig a zágrábi kolostor elsősége mellett felhozott bizonyítékokat illeti, azokat jelen értekezésben, Sz. Ferencnek állítólagos zágrábi útjával kapcsolatban már elintéztük. Az ott mondottakat kiegészítjük Greiderer szavaival,

5 aki szerint II. István, Zágráb püspöke, 1 Balanyi: A szerzetesség tört. 220. 1. V. ö. Böröcz Marcell i. c. 37. 1.: „Majd még a szent alapító életében 1224-ben másodszor vonultak be és Egerben 1229-ben építették számukra az első kolostort." Mindenesetre, ha talán nem is forma szerinti kolostorban laktak, aminő p. o. az egri püspök által épített kolostor lehetett, hanem csak a kezdő igényeknek megfelelően valami kis házikóban, mint pl. az első esztergomi kolostor, sőt valószínű, hogy a legtöbb kolostor a rend terjedésének kezdetén, mégis kolostornak kell mondanunk. Ilyen értelemben tehát 1224-től 1229-ig minden bizonnyal már több kolostora volt a magyar ferenceseknek. 2 Pray: Specimen Hier. Hung. 203—204. 1. V. ö. Karácsonyi i. m. I. 158. 1. 3 Karácsonyi i. m. I. 158. 1. (A bejövetelt pedig 1229-re teszi. L. i. m. 13. 161. 1.) 4 Karácsonyi i. ferences műve 1. 7. 1. így érthetjük meg Karácsonyinak ama kijelentését, melyet az „Esztergom" cim alatt olvashatunk, hogy t. i. Esztergom volt a mariánus-ferenceseknek „ha nem is az első, de mindjárt második és jelentőségre nézve azonban első kolostoruk, úgy hogy róluk volt elnevezve a Magyarországon működő testvérek őrsége." I. m. I. 161—162. 1. 5 aki szintén kijelenti, hogy kutatásaiban semmiféle oly adatra nem akadt, amely valóban bizonyítaná azt a feltevést, hogy Sz. Ferenc csakugyan személyesen járt Zágrábban. Greiderer i. m. I. 153. 1. 205.