Esztergom Évlapjai 1928

ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai III.

22 Soós Elemér 1227-ben hozta a ferenceseket Zágrábba (akik közül egyesek azután 1231-ben Egerbe is elmentek és ott is alapítottak kolostort.)

1 A zágrábi convent elsősége tehát ilyenformán szintén megdől, mint tarthatatlan. Minden valószínűség ebben a hazai ferences kolostorok elsőségéről szóló vitás kérdésben az eddig tárgyaltak nyomán a mellett bizonyít, hogy hazánkban a ferencesek első kolostora nem Egerben, hanem Esztergomban épült. Minden körülmény ezt a nézetet támogatja. Esztergom volt ugyanis az egyházi élet centruma, a ferencesek is tehát először e centrum felé törekedtek, hogy mint ismeretlenek az egyházi hatóságok előtt bemutatkozzanak, a prédikálásra s egyéb egyházi funkciók végzésére engedélyt kérjenek a rend szabálya IX. fejezetének azon szavai értelmében, hogy: „a testvérek ne prédikáljanak azon püspök egyházmegyéjében, akitől erre engedélyt nem kaptak."

2 Innen mint központból terjeszkedtek azután tovább, miután úgy az egyházi, mint civil hatóságoktól a szükséges engedélyt megnyerték. Esztergom városa ugyanis úgy királyi, mint pedig érseki székhely volt, világos tehát, hogy a ferenceseknek csakis itt lehetett először kopogtatniok és szerencsét próbálniok és miután úgy a király, mint az érsek részéről szives fogadtatásban részesültek, itt Esztergomban telepedtek le először s itt építették első szegényes rendházukat is.

3 Tehát csak innen juthattak el később Egerbe és nem megfordítva. A „Custodia", majd pedig a „Provincia Strigoniensis" elnevezés is e mellett tanúskodik, vagyis az első kolostorról nevezték el a köréje csoportosuló rendházakból alakult első magyar ferences rendtartományt.'

1 Szent Ferenc atyánk megdicsőülésének 700 éves fordulója alkalmával a magyarországi ferencesek joggal ünnepelhették meg e hazában történt letelepülésüknek, az esztergomi rendház megalapításának, sőt a magyar rendtartomány fenállásának is ugyanannyi idős jubileumát. SsztevQom oát?a és ostromai. Irta : Soós Elemér ny. m. kir. honvédezredes. (Harmadik közlemény.) III. A vár sorsa Mátyás király halála után. Esztergom török ostroma és bevétele 1543-ban. Mátyás király halála (1490. ápr. 6.) után az ország nagyhatalmi állása és tekintélye egyre alább szállott; az esztergomi várra is csen1 Greiderer i. m. u. o. 2 P. Joannes de la Haye, Parisinus : S. Franc. Assis. Min. Patriarchae omnia opera 32. 1. És hogy csakugyan jelentkezniök kellett az egyházi hatóságoknál, kitűnik mér abból is, hogy a Szentszék és egyes kardinálisok is már 1219-ben adtak nekik ajánlóleveleket az egyes országok püspökeihez, hogy jól fogadják őket. V. ö. Chron. Fr. Nic. Glassberger A. F. II. 12. 1. 8 V. ö. Kosának fentebb idézett szavait. 4 V. ö. Karácsonyi i. m. ferences műve I. 162. 1. Theiner: 'Mon. Vet. Hung. S. illustr. I. 167. 1. Márki Sándor: Magyar Középkor 179. 1. és mások. Az esztergomi rendház történetét megírta P. Virág Rajmund „Szent Ferenc fiai Esztergomban" c. a. „Esztergom Evlapjai" 1927. III. évf. 2. sz. 97—105. 1.