Esztergom Évlapjai 1928

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. P. Eszterle József Péter: A ferencesek első letelepülése Magyarországon

16 Dr. P. Eszterle József Péter torról szintén bizonyos, hogy nem 1280-ban, hanem jóval előbb létesült, mert 1260. évi Narbonneban tartott rendi nagykáptalan aktáin felsorolt provinciák és custodiák között, amely felsorolás hazánkban már nyolc custodiát mutat fel, a székesfehérvári custodia is szerepel. E nyolc custodia Wadding felsorolása szerint a következő: győri, zágrábi, szirmiumi (szerémi), esztergomi, pécsi, egri, erdélyi és székesfehérvári.

1 Hogy az esztergomi rendház e felsorolásban megint csak mint „Custudia Strigoniensis" feje szerepel — holott hallottuk, hogy már 1239ben „Provincia Strigoniensis" néven teljes önkormányzattal bíró, független provinciává alakult — annak az a magyarázata, hogy később, midőn a ferencrend már az egész Magyarországon elterjedt és oly sok volt a kolostora, hogy nehéz volt Esztergomból, mint addigi centrumból kormányozni, megszüntették az eddigi „Provincia Strigoniensis"-t és helyette Provincia Hungáriáé néven nevezték el a magyarországi rendtartományt. Ezt az új elnevezésű provinciát azután könnyebb kormányzás céljából nyolc kisebb tartományra, vagyis custodiákra osztották fel.

2 A narbonnei aktákon már ilyen beosztásban látjuk a magyar ferences rendtartományt. Valószínű, hogy ez az új beosztás magán a narbonnei nagykáptalanon jött létre. Ami pedig a pozsonyi konventet illeti, arról Wadding hasonlóképen kimutatja, hogy szintén nem 1280-ban keletkezett, mert ez viszont a győri custodiának volt egyik kolostora. A győri custodia pedig szintén ott szerepel a narbonnei nagykáptalan aktáin feltüntetett nyolc magyar custodia sorában a pozsonyi conventtel egyetemben.

5 Végül a ferencesek bejövetelét meghatározó év: 1231 sem fedi a valóságot, ez már mindenképen késői terminusnak bizonyul. A beregi egyezményt ugyanis, amelyet a pápa követe, Pecorari Jakab, palestrinai bíboros-püspök, 1233-ban kötött meg II. Endre királyunkkal az ország északkeleti határszélén, a beregi erdőben s amelyet pár nappal később Esztergomban, a János-lovagok rendházában újra megerősített, a pápai legátuson, továbbá Róbert, esztergomi érseken és több más főpapon kivül : a domonkosok és a ferencesek provinciálisa is aláírt.

4 Ez a 1 Vadding i. m 1260. 14. V. ö. A. F. IV. 554. 1. Kósa i m. 11. 1, 21. és 204, 1. 1, P. Fort. Hueber: Menologium 141 —142. P. Jos. a Possega i. m. (16. 1.) 2 Az egyes provinciákat ugyanis az akkori szokás szerint könnyebb kormányzás szempontjából több custodiára osztották fel. A „custodia" : kevesebb (4—6) rendházból álló kisebb rendtartomány volt, melynek élén a „custos" (őr) állott megszorított joghatósággal és függő viszonyban volt az illető provincia ministerével, amely provinciának a kormányzására bízott custodia alá volt rendelve. 3 V. ö. fentebb 1. sz. jegyz 4 V. ö. Fraknói V. : Magyarország egyh, és politikai összeköttetése a Róm, Sz.Székkel 1. 53. 1. Knauz : Monum. Eccl. Strig. I. 297. I. Theiner i. m. 1.116. 1. Pauler Gy.: A magy. nemz. tört. II. 158. 1. Fessler: Die Geschicten der Ungarn und ihrer Landsassen II. 472-473. 1. Fejér: Codex diplom. III., II. 329. I. Nagy Béni i. m. 7. 1. „Pauli Sz. Vince leányai" 25, I. A fönt mondottak alapján tudjuk, hogy a hazai ferences rendtartománynak csak 1239-től kezdve van saját ministere, addig ugyanis a német provinciális nevében a „custos" kormányozta, mint alkormányzó s úgy ezen idézett művek, mint pedig maguk a pápai bullák is (az 1234. évi aug. 16-án kelt „Quia ubi maior" és az 1235. évi június 7-én kelt „Cum Venerabilis Fráter" kezdetűek, melyek : Ministro Ordinis Minorum in Hungaria, majd meg : Ministro Fratr Min Strigoniensis Prov., vagyis a magyarországi kisebb testvérek, illetőleg az esztergomi rendtartomány ministeréhez vannak intézve) „minister"-ről beszélnek, aminek magyarázata az, hogy e két kifejezést: „minister" — „custos", akárcsak a „custodia" — „provincia" szókat