Esztergom Évlapjai 1928

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. P. Eszterle József Péter: A ferencesek első letelepülése Magyarországon

8 Dr. P. Eszterle József Péter Magyarországba, Spanyolországba és Európa egyéb országaiba, ahol a kereszténység el volt terjedve s ahol addig még nem jártak." Azonban a testvérek külföldi missiójának a gondolata — miként láttuk — már az 1217. évi nagykáptalanon is megnyilvánult. Ezen az első rendi nagygyűlésen Szent Ferenc Európa országait provinciákra osztotta és minden provincia élére egyúttal tartományfőnököket, minister-provinciálisokat is kijelölt. Sok vita folyt már a körül, különösen az újabb időkben, hogy vájjon a külföldi missiók mindjárt az 1217. évi egyetemes rendi nagykáptalan után, vagy pedig csak az 1219-iki nagykáptalan után lettek-e megvalósítva. Találunk ugyanis oly régebbi és újabb szerzőket, akik a rendtagoknak idegen országokba való szétküldését 1217-re,"' s olyanokat, akik 1219-re teszik.

3 Végül vannak írók, akik azon véleménynek hódolnak, hogy a külföldi missiót az 1217. évi nagykáptalanon határozták el, de megvalósítását csak az 1219-iki nagykáptalan után vitték keresztül.

4 Valószínűbb azonban az a nézet, hogy a rendtagok mindjárt az 1217-iki nagykáptalan után mentek el egyes országokba,'"' de mivel nem vittek magukkal pápai ajánlólevelet, a rend szabálya meg még csak szóbelileg volt megerősítve, tehát a pápai megerősítés nem volt rajta feltüntetve,

0 azért aztán mindenütt gyanús szemmel néztek rájuk, heretikusokként bántak velük, sőt sok helyen tettleg is bántalmazták őket. Epenazért 1219-ben, okulva a történteken, kértek a pápától ilyen ajánlóleveleket, aki meg is adta nekik.' Végeredményben azonban, akár 1217-re, akár pedig 1219-re tesszük a testvérek hazánkba való bejövetelének első próbálkozását, az, egyéb körülményekre való tekintettel, hogy t. i. nem értették a nyelvet s i. t., a pápai ajánlólevél ellenére is sikertelenül végződött. Egyes írók (a későbbiek, XVIII. és XIX. századbeliek) azt az állítást kockáztatták meg, hogy Szent Ferenc 1218-ban vagy 1219-ben személyesen is járt hazánk földjén, amikor keleti térítő útjáról vissza1 Chron. Fr. Jord. Analecta Franciscana I. 2. 1. 3. V. ö. Chron Fr. Nic. Glassberger A. F. II. 13. 1. Wadding i. m. 1219. 32.: „Egyesek Magyarországba kaptak küldetést, Németországba ellenben senki sem ment ; annyira lefestették ugyanis a teutonok vadságát azok, akik egy-két évvel előbb onnan visszajöttek." V. ö. P. Santarelli Alfonz : Assisi sz. Fer. élete (ford. Pálffy Erzsébet grófnő) 87. 1. Továbbá Kósa i. m. 3. I. 4. Karcsú Arzén: A szerz. rendek egyet. tört. II. 17. 1. Balanyi György; Assisi Sz. Fer. élete 121. 1. 2 Facies Prov. Seraph.-Austr. 16. 1. Chron. XXIV. Gen. A. F. III. 10. 1. HolzapfelHaselbeck i. m. 7., 139. 1. Kaposi József: Sz. Fer. Virágoskertje, bev. LIV. 1. Santarelli-Pálffy i. m. 86—87. 1. Jörgensen i. m. 290. 1. 3 Chron. Fr. Jord. A. F. I. 2. 1. 3. Greiderer i. m. I. 11. I. Karcsú Arzén i. m. II. 17. 1. Concisi Annál. 5. 1. Nagy Béni: A ferences szellem és hatása hazánkban. 7. I. 4 Balanyi György: Assisi sz. Fer. élete 118., 121 1. 5 V. ö. Chron. Fr. Nic. Glassberger A. F. II. 9„ 13. 1. Chron. Anon. FF, Min. Germ. A. F. 279—280, 1. Az előbbi szerint 1217-ben mentek: Franciaországba, Spanyolországba, Németországba, Magyarországba csak 1219 ben. Ez utóbbi 1217. évi missiós expedíciónál csak Németországról beszél, a magyarországi próbálkozást szintén 1219-re teszi. V. ö. Wadding i. m. 1219. 32. (A magyarorsz. küldetést ő is 1219-re helyezi.) Továbbá P, Jos, a Possega i, m, (29. I.) szerint is : „ad Hispániám, Franciam et Lusitaniam" 1216-ban kaptak missiót a testvérek. Németországba szintén : „In Alemannia dire habiti, sine fructu ad Italiam redeunt 1216. Alii ad Ungariam, in qua multa passi, cum irrito conatu in Italiam revertuntur 1219." 8 V. ö. Chron, Anon. A. F, I. 279-280. I. Chron. XXIV. Gen. A. F. III. 13-14, I. 7 U, o.