Esztergom Évlapjai 1928

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. P. Eszterle József Péter: A ferencesek első letelepülése Magyarországon

A ferencesek első letelepülése Magyarországon. 9 jött. Annyi bizonyos, hogy ő 1219-ben ment a Szentföldre Egiptomon keresztül, de onnan a rendi rosszhírek, a távolléte alatt a rendszabály egyes pontjai körül támadt nézeteltérések és zavarok miatt még ugyanabban az évben gyorsan visszatért Olaszországba, úgyhogy nem volt ideje, (de valószínűleg kedve sem) kitéréseket csinálni s így hazánkban is megállapodni.

1 Útja egyes írók szerint Szlavónián keresztül vezetett, ahol kikötött és — mivel a rossz időjárás, a kedvezőtlen szelek miatt nem folytathatja útját a tengeren — felhasználva a várakozási időt, elment Zágrábba, mások szerint Egerbe, ahol conventet létesített.

2 E nézet azonban az előbb említett oknál fogva nem állja meg a helyét. Szent Ferenc rossz időjárás esetén is inkább várakozott Zárában, csakhogy amint ismét kedvezőre változik az idő, azonnal tovább utazhassák hazafelé. E téves nézetből keletkeztek a különböző téves kombinációk: Jadram Agram—Agriam. Jadram Jadrának tárgyesete, elferdítve Agram, ismét némi változás becsúsztatásával Agriam, a magyar Eger városnak, a latin Agría-nak tárgyesete.'

5 így juttatták el egyes írók Szent Ferencet könnyű szerrel a magyarországi Eger városig. Kósa Ambrozovsky Mihály, egri kanonoknak: „Compendiosa Chronologia Hungáriáé" c. műve második részében, az „Appendix ad Compendiosam Chronologiam Hung." 51. lapján olvasható azon szavaira utalva, hogy: a szeráfi Szent Ferenc fiai II. Cletus püspök idejében jöttek Egerbe, miután Szent Ferenc személyesen is megfordult Magyarországon, azt a megjegyzést teszi, hogy ha „Magyarország" alatt a „Magyar Koroná"-hoz csatolt Horvát- és Szlavonországot is érti, akkor helyesen beszél, azt — úgymond — ő is aláírja, mivel Szent Ferenc szerinte csakugyan személyesen megfordult Zágrábban, ahol egy kis lakóházat rendezett be conventnek,

4 de azt a véleményt, hogy Egerben is megfordult volna, ő is tévesnek mondja. Szerinte e tévedés Zágrábnak német elnevezéséből Agram-ból keletkezett, lévén hasonló hangzású Eger város latin nevének tárgyesetéve!, Agriam-mai.

5 Szent Ferenc, miként életének újabb kritikai tanulmányozása is megerősíti, sem Zágrábban, sem pedig Egerben nem járt — az 1219-iki kísérlet eredménytelen maradt. Hogy a következő 1218—1224-ig terjedő időközben történt-e valami újabb kísérlet a bejövetelre, erre vonatkozólag nincsen egészen biztos 1 V, ö, Karácsonyi: Sz. Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig I, 7, 1. Kleinschmidt Beda : Sankt, Franziskus v. Assisi 60. 1. Mások ellenben Sz, Ferencnek ezt a keleti útjáról való visszatérését 1220-ra teszik. V. ö. Wadding i. m, 1220. 19-20. Claudii Fleurii abb, Hist. Eccles. XIX, 560. I. Dr. Max. Heimbucher : Die Orden u, Kongregationen der kath. Kirche II, 328. I. Valószínűbb az a nézet, hogy az 1219. évi nagykáptalan után ment el keletre. V. ö. Holzapfel-Haselbeck i. m. 7, 1. - Karácsonyi szerint is járt Zárában, de 1212-ben (nem 1219-ben) és sem Zágrábban, sem Egerben meg nem állapodott I. m. 6, I. P. Gonzaga Ferenc: De Örig, Seraph, Relig. Franciscanae c, műve szintén amellett bizonykodik, hogy Szent Ferenc járt Záréban, amikor is conventet létesített ottan; azonban Gonzaga nem a keleti útról való visszatérés idejére teszi ezt, hanem az oda való menet idejére, I. m. 433. 1, Greiderer i. m. I. 175. 1, 286. 3 V. ö. Karácsonyi i. m. I. 6—7. 1. Kósa i, m, 267, 1. 3. 4 V. ö. Balázsovits Odorik : Brevis hist. Conv. Ord. S, Franc. Seraph. Ref. Prov. Mar. in. Hung. 7. 1. Brevis Memória Prov. Capistr. 7. 1. 5 Kósa i. m. 268. 1. 3.