Esztergom Évlapjai 1928

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. P. Eszterle József Péter: A ferencesek első letelepülése Magyarországon

A ferencesek első letelepülése Magyarországon. 7 hatjuk el, ez túlkorai időpont. 1217-ig ugyanis csak Olaszország határain belül mozogtak a ferencesek. A külföldi missó gondolata csak az 1217. évi rendi nagykáptalanon szülemlett meg Szent Ferenc agyában. Következéskép a források is, melyekre Fuxhoffer művének e helyén támaszkodik, nem felelnek meg és nem födik a történeti igazságot. A „második bejövetel"-t, melyet ő 1218-ra,

1 II. Endre királyunknak Szíriából való visszatérése utáni időre tesz, szintén még korainak kell mondanunk, mert meglevő bizonyítékaink nagyobb része Waddinggal a mellett tanúskodik, hogy az első magyarországi kísérlet a bejövetelre 1219-ben történt, miként később látni fogjuk. Egy másik bizonyíték a Kósa Jenő, volt mariánus provinciális, rendi író által említett kézirat, melyet a bold. Szűz Máriáról nevezett rendtartomány irattárában találtak és Wadding évkönyvei folytatásának céljából 1684-ban Rómába küldtek, mely szerint a ferenceseknek már 1218-ban volt egy kolostoruk hazánkban, a budai várban, melyet II. Endre király építtetett számukra a Szentföldről való visszatérése után.

2 Ez az adat tehát egyezik Fuxhoffer előbb idézett állításának azon részével, ahol a ferencesek bejövetelét 1218-ra, vagyis II. Endre királyunknak Szíriából való visszatérése utáni időre teszi és azt a megjegyzést fűzi hozzá, hogy ez a ferenceseknek már a „második bejövetele" hazánkba. Wadding azonban nem használja fel ezt a Rómába küldött adatot s a ferenceseknek magyarországi bejövetelét, jobban mondva első próbálkozását 1219-re helyezi. Ez az első kísérletük sikertelen maradt, mert a nyájaikat őrző pásztorok nekikmentek, kutyáikat uszították rájuk és meg is botozták e szokatlan öltözetű fura idegeneket. S mivel ezek nem értették a nyelvüket, nem tudták a pásztorokat felvilágosítani sem jövetelük céljáról, sem pedig dühöngésük okát nem voltak képesek tőlük megtudakolni. Azt hitték tehát, hogy ruhájukat kívánják, amiért is levetették felsőruháikat és odaadták a pásztoroknak. De azok még most sem szüntették meg a botozást. Levetették hát alsóruhájukat is és azt is odaadták nekik s így aztán mindenüktől megfosztva, eredmény nélkül voltak kénytelenek visszatérni Itáliába.'

1 A ferenceseknek ez az 1219. évi próbálkozása hazánkban az ugyanazon évben Assisiben megtartott rendi nagykáptalan határozatából kifolyólag történt. Szent Ferenc ugyanis testvéreket küldött ez alkalommal Franciaországba, Teutoniába, illetve Németországba,

4 ' V. ö. Szentiványi Márton : Dissert Paralipomen. I. Cat. LXXX. 195. 1. 8. 2 Fr. Eugenii Kósa Antiquarii Prov. S. Mar. in. Hung. Ord. S. P. N. Franc. Strict. Obs. Collectanea 4. 1. 4. 3 Wadding: Annales Min. ad an. 1219. 42. Nyűrő Zsigm.: Concisi Annales 5. 1. Greiderer: Germ. Franc. 1. 11. 1. és mások. V. ö. Balanyi György: Assisi Sz. Fer. élete 121. 1. Márki Sándor: Magyar középkor (a „Magyar ferencrendiek a középkorban" c. alatt) 179. 1. „A nép kinevette a durva ruhában, mezítláb járó kámzsás barátokat, akik nyakukban kuldustarisznyával, derekukon vastag kötéllel, torony irányban bandukoltak végig a rónán. A csikósok, gulyások, juhászok, kondások rájok uszították kutyáikat s hátbaverték őket fokosuk lapjával ; mert mit keresnek ebben az országban, ha még magyarul sem tudnak." 4 Ugy Wadding, mint más írók is, hol „Theutonia"-t, hol „Germania"-t, hol pedig „Alemannia"-t vagy „Alamania"-t írnak Németországról szólva, mig Franciaországot hol „Gallia", hol „Francia" szóval jelölik. V. ö. Joseph a Possega : Saecula Seraph. (29. 1.)