Esztergom Évlapjai 1927

TÁRSULATI ÜGYEK - Sinka Ferenc Pál: Évi közgyűlés

Társulati ügyek. 49 céhszabályai; Némethy Lajos: Ásatás az esztergomi határban a szentkirályi földeken. A harmadik Évkönyvben jelentek meg: Pór Antal: Boleszló herceg esztergomi érsek ; Dr. Wertner Mór: Adalékok Esztergommegye és vidékének legrégibb történetéhez; (1. Helytörténeti adatok; 2. III. Benedek esztergomi érsek nemzetsége ; 3. A Csák nemzetség esztergomés hontmegyei ágai.) ; Némethy Lajos: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat régiséggyűjteményének leírásaA társulat kiadásában megjelent önálló művek a következők: Knauz Nándor történetíró, a társulat első elnökének életrajza. Irta: dr. Walter Gyula, a társulat első igazgatója, jelenleg illusztris elnöke. Némethy Lajos : Emléklapok Esztergom múltjából. Tartalma : Előszó. II. Endre király a szentkirályi keresztes-lovagoknál. Gönczöl, esztergomi sz. Jánosrendi lovag. Esztergom 1543-ban török kézre kerül. Török világ Esztergomban. Az esztergomi dsámik személyzete. Az esztergomi szandsák-bégek. Az esztergomi kádi és naib. Az esztergomi várparancsnok és várőrség (1543—1595). Pálffy Miklós Esztergom kapitánya (1595—1600). Althán Mihály Adolf Esztergom kapitánya (1600-1605). Esztergom ismét török vár (1605—1683). Ütközetek Párkánynál 1663. aug. 7. és 1664. aug. 1. A párkányi diadal 1683- aug. 28-án. Némethy Lajos: Miként jutott 1543-ban Esztergom árulással török kézbe. (Külön kiadás.) Dr. Feichtinger Sándor: Esztergommegye és környéke flórája. E kitűnő műnek megjelenését a Természettudományi Társulat is örömmel üdvözölte. Ide számithatjuk még Récsei Viktor, a társulat egyik alapítójának az időtájt megjelent munkáját is „Az esztergomi Szt. Lőrinc-templom maradványai" címen. Hat év alatt felmutatott ily eredmény bármely vidéki hasoncélú társulatnak is dicséretére válik. A következő években a társulat írói résztvettek az Országos Monográfia Társaság által kiadott „Esztergomvármegye monográfiája" c. mű megírásában, és a vaskos kötetben Pór Antal elnök az Anjou-korról, Némethy Lajos muzeumőr Esztergommegye őstörténetéről, Rózsa Vitái főtitkár Esztergom közoktatásügyéről és irodalmáról, Osváth Andor titkár pedig magáról a városról írtak szakavatott ismertetéseket. A társulat tevékenysége először akkor szünetelt, amikor vezetői részint elhaltak, részint eltávoztak Esztergomból. De Vimmer Imre polgármestersége idején 1913-ban már újból megalakul és első dolga, hogy a Bibliothekában felhalmozott régiséggyűjteményéből az Einczinger-íéle házban muzeumot rendezzen be és azt ünnepélyesen megnyissa. Mennyire közszükséget pótolt és mily kulturmissziót teljesít ez intézmény, mutatja az a nagy látogatottság, mely az első évben vasárnaponként a Nemzeti Muzeuméval versenyzett. A társulat életét másodízben a világháború és az azt követő forradalmak bénították meg, amelyek elmultával az egyesületben az életfolyamat újból megindult. Először is a muzeumát költözteti át a Kollár-féle házba, állandóan napirenden tartja a muzeum építésének 4