Esztergom Évlapjai 1927

TÁRSULATI ÜGYEK - Sinka Ferenc Pál: Évi közgyűlés

50 Társu lati ügyek. ügyét, 1924-ben társadalmi alapon teljesen ujjászervezkedik és a következő évben, amikor fenállásának 30 éves jubileumát ünnepli, megindítja folyóiratát, az „Esztergom Évlapjai"-t, melynek eddig megjelent évfolyamai elvitathatatlan tanúbizonyságot tesznek a társulat tevékenysége és életrevalósága mellett. Ezzel párhuzamban dr. Balogh Albin múzeumigazgató az ásatások és régiségek gyűjtése körül fejt ki nagyobb tevékenységet és e téren már is jelentős sikereket tud felmutatni. Mindezek dacára is a munkának csak a kezdetén vagyunk, mert még sem állandó muzeumunk, sem igazi nagy monográfiánk nincsen. Jelenleg a Kollár-féle házban két udvari lakószobában szorongó régiséggyűjtemény még nem muzeum. Egy rendes muzeumhoz több megfelelő nagyságú terem szükséges, hogy azokban az anyag osztályok, korok és csoportok szerint, szemléltető módon elrendezhető legyen. Ez most a jelenlegi hely szűk volta és túlzsúfoltsága miatt a legjobb akarat mellett sem vihető keresztül. De ha a régiséggyűjteményt sikerül is valamely más, alkalmasabb helyre átköltöztetni és ott megfelelőbb módon elhelyezni, a következő feladat lesz a muzeum tovább fejlesztése : a vármegye geológiai viszonyait feltüntető ásvány-őslénytani és a népét ismertető néprajzi osztályok felállítása, esetleg a helyi művészetet feltüntető modern képtár és grafikai gyűjtemény létesítése. Végsőcél egy állandó muzeum vagy közművelődési ház építése, melyben az olvasóteremmel is ellátott nyilvános könyvtár is elhelyezést találna. Ép igy kezdetén vagyunk a történelmi kutatásnak is. Mint említém, évtizedek munkájára és a kiadványok egész sorára van szükség, míg annyi anyagot felhozni tudunk, hogy abból a városnak és vármegyének legalább 3—4 kötetes monográfiáját megírni lehessen. Ha tehát ma még sem állandó muzeumunk, sem igazi monográfiánk nincs, időszerűtlen minden oly átalakító és fuzionáló kísérletezés, mely a társulatot csak a munkájában akasztaná meg és az eredeti céljától térítené el. A kiterjesztés hivei szeretnek hivatkozni a szombathelyi Kulturegyesületre, melybe az ottani Muzeum Egylet olvadt. Ez igaz. De ez akkor történt, amikor a Muzeum Egylet a célját már elérte és tiz termet betöltő muzeális anyagát egy pompás kultúrpalotában tudta elhelyezni. A Vasmegyei Régészeti Egylet 1872-ben, tehát húsz évvel előbb alakult, mint a mi társulatunk. Első elnöke Szabó Imre megyéspüspök volt, ki nagylelkűen rezidenciáját ajánlotta fel az egyesület céljára. Lipp Vilmos és Kárpáti Kelemen által hangya-szorgalommal gyűjtött muzeális anyaga 35 éven át a szombathelyi püspöki várban szorongott. Az új muzeum-palota 1910-ben épült fel. És amikor ennek vezetését a hivatását betöltött Muzeum Egylettől a Kultur Egyesület, illetve báró Miske Kálmán, az új muzeum igazgatója átvette, már dús könyvtárral, régiségtárral, néprajzi és természetrajzi tárral, sőt külön képtárral is rendelkezett. Szombathely monográfiáját pedig Kunz Adolf és Kárpáti Kelemen már 20 évvel előbb megírták. Míg Esztergomról ilyesmiket nem mondhatunk, addig hagyják az „Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat"-ot a maga hivatásában és munkakörében nyugodtan tovább dolgozni. *