Esztergom Évlapjai 1927

ÉRTEKEZÉSEK - Sinka Ferenc Pál: Esztergommegye őskora III

Esztergommegye őskora. 41 A párkányi járásban Farnad, Nagyölved, Szölgyén, Köbölkút és Bátorkeszi nagyobb községek esnek nem messze a Magyarhegy, Öreg­hegy, Almahegy, Somlyóhegy és Agghegy tövétől. Ezektől keletre feküsznek a községek, mert az ősemberek a hegyek napos oldalait keresték és onnan ereszkedtek le a lapályra. A Garam mellett Bény, Kéménd, Kőhidgyarmat, Kicsind, Garam­kövesd községek eredetileg neolithkori halásztelepek voltak. A dom­bos vidéken lévő Libád, Béla, Gyiva, Búcs, Sárkány, valamint az ár­terúleti Dunamocs, Kirva, Muzsla, Ebed, Nána későbbi eredetűek. Ké­sőbb koriak a Duna mellett fekvő Táth, Piszke, Süttő is. Esztergom vármegye legtöbb községének eredete tehát a neolith­korba vezethető vissza. E kultura kezdetét hazánk területén általában Kr. e. 4000 évtől számítják. Nem sok időbe került, míg a Duna men­tén felfelé terjeszkedő első letelepülők a Garamig eljutottak. A garam­kövesdi őstelep a neolith-kor elejéről való. Az egymás után érkező rajok ujabb és ujabb területeket foglaltak el. A neolith-kor végén már az egész megye területén 'laktak ősemberek. Bár az Ebenhöch-féle gyűjteményből a csiszolt kőeszközök egész tömege áll rendelkezésünkre, azok formájából, mint azt Ortvay Tivadar állítja, sem az eredetükre, sem a régiségükre következtetni nem lehet, 1 mert azok, mint az ember nélkülözhetetlen szerszámai, a föld lakott területein mindenütt előfordulnak és egymáshoz igen hasonlók. Azt azonban fel kell tételeznünk, hogy a megye területén lakott ősembe­rek is értettek a kőeszközök készítéséhez, és azokhoz a nyers anya­got is megtudták szerezni. A kővésőkhöz és gyalukhoz leggyakrabban felhasznált kőnemek, mint a szürke és kékes serpentin, kvarczit, ; ' Dr. Ortvay Tivadar: A praehistorikus eszközök régiségi jellegéről. Budapest. Árhegyesítő kő (72 n.) (G.-Kövesd) Hasított agyarból amulett és csont lyukasztó (' a n.) (G.-Kövesd.) 1886. — Akad. értekezés.

Next

/
Thumbnails
Contents