Esztergom Évlapjai 1927

ÉRTEKEZÉSEK - Sinka Ferenc Pál: Esztergommegye őskora III

40 Sinka Ferenc Pál között, darabszám és minőség szerint, a következőképen oszla­nak meg: Az esztergomi járásban: Esztergom 49 drb. (26 kőgyalu, 17 kőék, 3 kőcsákány, 2 kősúly és 1 orsógomb), Bajna 30 (15 gyalu, 6 ék, 1 kővéső, 6 csákány, 1 kősúly és 1 kőkup), Bajót 28 (12 gyalu, 6 kő­véső, 6 ék és 4 csákány), Tokod 27 (13 gyalu, 8 ék, 6 csákány), Dorog 24 (13 gyalu, 7 ék, 4 csákány), Lábatlan 22 (15 gyalu. 5 ék, 2 csákány), Dömös 19 (11 gyalu, 5 ék, 3 csákány), Mogyorós 17 (4 gyalu, 6 ék, 6 csákány, 1 kősúly), Kirva 11 (7 gyalu, 2 csákány, 1 ék, 1 buzogány), Pilismaróth 10 (9 gyalu, 1 csákány), Sárisáp 9 (5 gyalu, 4 ék), Nyergesújfalu 8 (4 gyalu, 3 ék, 1 véső), Táth 7 (2 gyalu, 2 ék, 3 csákány), Dágh 6 (3 gyalu, 2 csákány, 1 kősúly), Szentgyörgymező 5 (ék), Csolnok 4 (gyalu), Bikol 3 (2 .ék, 1 csákány),. A párkányi járásban : Nagy Olved 23 (20 gyalu, 2 csákány, 1 korong), Kisbény 19 (14 gyalu, 4 csákány, 1 kősúly), Szölgyén 18 (14 gyalu, 3 csákány, 1 kősúly), Kéménd 18 (7 gyalu, 7 véső, 4 csá­kány), Garamkövesd 14 (11 csákány, 2 ék, 1 kőgyalu), Nána 14 (10 gyalu, 2 ék, 2 csákány), Muzsla 14 (6 gyalu, 5 csákány, 2 ék, 1 kő­súly), Köbölkút 13 (7 gyalu. 4 véső. 2 csákány), Párkány 12 (2 gyalu, 2 kővéső, 8 ék), Farnad 12 (10 kőgyalu, 2 csákány), Béla 12 (8 gyalu, 4 csákány), Bart 12 (11 gyalu, 1 csákány), Kéty 11 (gyalu), Kural 9 (8 gyalu, 1 csákány), Bátorkeszi 8 (7 ék, 1 csákány), Karva 7 (4 ék, 1 véső, 2 csákány), Libád 6 (5 gyalu, 1 csákány), Gyiva 5 (gyalu), Búcs 5 (gyalu), Sárkány 5 (gyalu), Kicsind 5 (3 gyalu, 2 csákány), Kőhidgyarmat 4 (3 véső, 1 csákány), Ebed 4 (2 gyalu, 2 csákány), Dunamocs 4 (gyalu), Kisújfalu 1 (ék.) Valamely község határába esetleg más vidékről odakerült egyes lelet még nem bizonyíthat a hely őskori keletkezése mellett. Nagyobb­számú különféle leletből azonban már biztos következtetést vonhatunk a hely ősiségére. Esztergommegye községeinek az Ebenhöch-féle leletekből össze­állított sorrendjében szembeötlő jelenség, hogy a legtöbb neolithkori letelepülés a nagyobb hegyek tövében vagy a folyók mellett történt, és hogy az előbbi helyeken keletkezett községek nagyobbak, követ­kezéskép régibbek, mint az utóbbiak. A postglaciális időszak áradmányai, mint említettük, a vár­megye lapályait elborítva mindenütt a hegyek lábait és oldalait mos­ták. Az emberek szükségkép a hegyeken és barlangokban laktak, honnan csak az áradmányok elvonulása után húzódtak le lassan a hegyek tövébe és völgyekbe, lehetőleg vizek (folyók, tavak, patakok, források) mellé. Ez új telepek kezdetei a mai községeknek. A fenntebbi sorrend szerint az esztergomi járásban Esztergom, Bajna, Bajót, Tokod, Dorog, Lábatlan, Dömös, Mogyorós, Kirva, Pilis­maróth, Sárisáp, Nyergesújfalu községek hegyek tövében fekszenek és vizük is van. A neolith-leletek számából következtetve ezek őskori eredetűek. A postglaciális idők őslakói egyideig a hegyeken tanyáztak és az erdőkből szerezték élelmüket. Esztergom, Bajna, Bajót, Lábatlan és Sárisáp ősisége mellett a határukban lévő barlangok is bizonyíta­nak, melyek között a bajóti, bajnai és esztergom-várhegyi barlangok­ról tudva van, hogy őskori lakóhelyek voltak.

Next

/
Thumbnails
Contents