Esztergom Évlapjai 1927

ÉRTEKEZÉSEK - Sinka Ferenc Pál: Esztergommegye őskora III

Esztergommegye őskora. 39 praehistorikus időben leginkább asszonyok és gyermekek lakták. El is nevezték azt Leánybarlangnak. A Legény-barlang csontleleteit tudományosan dr. Kormos Tivadar vizsgálta át és határozta meg. A praehistorikus faunát leginkább az apróbb emlősök, sok erdei és vízimadár, futók és gázlók képviselik, de előfordultak a Spalax hungaricus (földi kutya) és Lynx (hiúz) csontjai is, mint a barlang különlegességei. A rókák által összehordott mikro-fauna csontmaradványaihoz bizonyára a praehistorikus ember is hozzájárulhatott konyhahulladékaival. Nagyrészük a háziállatok és egyéb vadászzsákmány csontjaiból állott. A két barlangról szakszerű ismertetések is jelentek meg.

1 Esztergom-vármegye területén végzett barlangkutatásokon kivül a praehistorikus ember tartózkodási helyeinek megállapításához nem csekély mérvben járulnak Brenner Ferenc tagtársunknak Kéménden és Helemba-szigetén a helyszínen végzett gyűjtései is. A kéméndi „földvár", mint praehistorikus lelőhely az ő gyűjtése óta vált ismeretessé. Addig azt hol a török, hol a kuruc időkből származó földsáncnak tekintették, amiként védelmi célra az minden időben tényleg meg is felelt. Égetett agyagkanál (

l/2 n.) (G.-Kövesd). Fatűhöz csontfej (term. n ). (G.-Kövesd). Esztergommegye neolithkori telepeinek megállapításához minden egyébnél nagyobb beccsel bir azonban a Nemzeti Muzeumban lévő Ebenhöch-féle gyűjtemény. Ebenhöch Ferenc volt koroncói (Győr-megye) plébános, később győri kanonok (meghalt 1889. jul. 16.) fiatalabb éveiben nagy szenvedéllyel gyűjtötte össze Győr, Komárom, Esztergom és a szomszédos vármegyék területéről a neolithkori leleteket, többnyire csiszolt kőgyalukat, ékekeket, vésőket és csákányokat (baltákat), mely gyűjteményét 1876-tól 1887-ig részletekben a Nemzeti Muzeumnak engedte át.

2 A ránk nézve nagybecsű gyűjteményben Esztergommegyéből 534 drb. tárgy van, mindegyiken a lelőhely pontos rávezetésével. E tárgyak a Nemzeti Muzeumban végzett osztályozás és naplóbajegyzés szerint: 301 drb. kőgyalu, 105 kőék, 16 kővéső, 91 kőbalta (csákány) és 21 kősúly és orsógomb. E tárgyak a megye területén egyes községek 1 Bella Lajos: Ujabb hazai barlangkutatások. Arch. Ért. 1912. XXXil. 4. 361—365 1. Dr. Kadic Ottokár: A Legény- és Leány-barlang felásatásának eredménye. Barlangkutatás, 1913. 1. évf. 71-72. és 171-172. 1. Dr. Kormos Tivadar: A pilisszentléleki Legény-barlang praehistorikus faunájáról. Barlangkutatás, 1913. I. évf. 117—121. 1. 2 Magyar Nemzeti Muzeum : Régiség- és éremmutató (beszerzési napló) 1876—1887 évfolyamai.